A KSH adatai szerint az egészségügyi dolgozók keresnek az állami szférában a legkevesebbet, megelőzik őket a raktárosok, az erdészek és a mezőgazdasági dolgozók - hívja fel a figyelmet a PM társelnöke Szabó Tímea, aki - mint a Népszava is megírta - egy időre kórházi dolgozónak állt, hogy maga győződjön meg az áldatlan állapotokról.
Ez a megalázás jellemzi az Orbán-kormány egészségügyi politikáját. Amíg a miniszterelnök, a miniszter és haverjaik magánkórházakban gyógyíttatják magukat, addig a magyarok 90 százaléka szegény kórházakba kényszerül. A Párbeszéd Magyarországért (PM) követeli, hogy a kormány fejezze be ámokfutását és tegye vissza az egészségügyből kivett 400 milliárd forintot, teljesítse az egészségügyi dolgozók bérkövetelését - szögezi le a politikus.
1820-ban május 12-én született Londonban Florence Nightingale, az ápolóképzés kiemelkedő alakja. Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével jelentős mértékben csökkentette a halálozási arányt. A Lámpás Hölgy nevet katonáktól kapta, mert éjszaka is folytatta a betegápolást. Hazatérve hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert, a róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. 1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is.
Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője.