A négy éve tartó perben a bíróság nem jogerősen Mercepet bűnösnek találta, amiért a délszláv háború idején nem akadályozta meg az általa vezetett osztag tagjait abban, hogy civileket kínozzanak meg, raboljanak és végezzenek ki. A bíróság szerint hallgatásával gyakorlatilag jóváhagyását adta arra, hogy katonái bűncselekményeket kövessenek el horvátországi szerb lakosok ellen, amíg ő nem tartózkodott a terepen.
Az ügyészég először azzal vádolta, hogy ő adott parancsot a háborús bűnök elkövetésére, majd tavaly júliusban enyhítettek a vádakon, és azt rótták a terhére, hogy nem akadályozta meg az említett cselekedeteket. A vádlott nevét viselő osztag, a "Mercepovci" háborús bűnöket követett el a szerb lakosság ellen 1991 végén és 1992 elején Kutinán, Pakracon és Zágráb környékén. Törvényellenesen tartóztattak le 52 embert, közülük 43-at megöltek, hármat eltűntnek nyilvánítottak, hatan pedig túlélték a kínzásokat.
A jelentések szerint az 1991-es háború óta számos túlélő szemtanú vádolta meg Mercepet az emberi jogok súlyos megsértésével, és nemzetközi szervezetek is megerősítették a szemtanúk beszámolóit. Mercep mindvégig tagadta a vádakat és cáfolta, hogy parancsnoka lett volna a annak az osztagnak, amely a nevét viselte.
A most 63 éves Mercep, a horvát rendőrség egykori főparancsnoka, az 1991-95-ös délszláv háború idején a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) magas rangú tisztségviselője volt. Egyúttal parlamenti képviselő, 1992-93-ban pedig belügyminiszter-helyettes is volt.
