Áfacsökkentés
Sallai R. Benedek (LMP) kijelentette: a társadalmi mobilitás igényét csak azért fogalmazza meg a kormányzat, mert nem képes helyben munkahelyet biztosítani az embereknek. A képviselő, aki a közszféra minden szektorában felzárkóztatná a béreket, azt mondta: az éttermi fogyasztás áfájának csökkentésével nem a társadalom többségét segítik. Az önkormányzatok finanszírozásáról szólva kijelentette: bizonyos adófolyamatok a nagyvárosokat segítik - például nagyberuházások kedvezményei -, így "az erősödik, akinek sok van". Ezért is rossz szerinte a helyhatóságok finanszírozási rendszere.
Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára a vitára válaszul kijelentette: értékelni kell a bevezetett szociálpolitikai intézkedéseket, mert valamennyi dimenzióban javultak az adatok. A gyermekszegénységi ráta is csökkenést mutat - emelte ki.
Horváth István (Fidesz) kiemelte az áfacsökkentés gazdaságot fehérítő hatását, amely hozzájárult a sertésállomány növekedéséhez is. Mintegy 18 százalékos árcsökkentést eredményezhetett a kiskereskedelemben a sertés tőkehús áfájának csökkentése - hangsúlyozta, de azt is nyomatékosította, hogy az áfacsökkentés miatti költségvetési kiesés a tervezett határon belül marad - mutatott rá.
Szakács László MTI Fotó: Soós Lajos
Költségvetés
Szakács László (MSZP) felszólalásában a hitelesség hiányával magyarázta, hogy a nagy hitelminősítő cégek nem minősítik fel Magyarországot. A hitelesség hiányára szerinte példa, hogy az idei költségvetés módosításával egy időben tárgyalja a jövő évit a parlament. A szocialista politikus azt is firtatta, hogy miért csökkennek 2017-ben a jóléti kiadások. A tervezett egészségügyi kiadásokat úgy kommentálta: a kormány nem akar megegyezni az ágazati szereplőkkel a bérekről. Világos választ vár arra is, hogy az államkincstár el tudja-e majd látni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatait. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az ellenzéki felszólalásra úgy reagált: a költségvetés makrogazdasági számai megalapozottak. Hozzátette, jövőre is folytatódik az a tendencia, hogy a magyar gazdaság növekedése és a bérfelzárkózás az európai átlagot meghaladó mértékű. Az egészségügyi bérek ügyében jelezte, hogy a tárgyalások még folynak, ezért a céltartalékok között szerepel a tervezett plusz forrás.
Fodor Gábor független képviselő színjátéknak nevezte a költségvetési vitát, mert abban szerinte szó sincs előrelépésről. A kabinet ugyanis az idei előirányzatokból indul ki, amelyeket azonban később pótolni kellett. Azért is színjátéknak ítélte azt, mert a parlament nemrég fogadta el az államháztartási törvény módosítását, amely által a kormány, rendeleti úton bármikor átalakíthatja a büdzsét. Elfogadhatatlannak nevezte a paksi beruházásra biztosítandó százmilliárd forintot, de a kormányzat várba költözésére szánt 53 milliárd forintot is, ahogy a stadionépítéseket is. A Modern Városok program szerinte nem más, mint osztogatás a választások előtt.
Demeter Márta (MSZP) a honvédelmi költségvetésről beszélt, kijelentve: a rendszerváltás óta soha nem volt 1 százalék alatt az ágazat büdzséje, egészen 2010-ig, amikor 200 milliárd forintot vontak ki a rendszerből. 2017-ben a GDP 0,95 százalékát teszik majd ki a honvédelmi kiadások - jelezte. A következő évre tervezett 28 milliárd forintos felhalmozási kiadást remélhetőleg fejlesztésre fordítja majd a szaktárca - mondta a szocialista politikus, aki pozitívumnak tartja a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek állami támogatásának emelését és a honvédelmi illetményalap növekedését. Szükségesnek nevezte viszont a honvédség állományának feltöltését. Megjegyezte, hogy a honvédséget is sújtja az orvoshiány. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára reagálásában elmondta: a honvédelmi illetmények a következő évek mindegyikében emelkednek. Emellett a katonák felszerelését is modernizálják.
Hollik István. MTI Fotó: Soós Lajos
Hollik István (KDNP) szerint a 2017-es költségvetés az otthonteremtés és az adócsökkentés mellet a fiatalok költségvetése is, hiszen a büdzsében még nagyobb hangsúlyt kap az ifjúságvédelem és a fiatalok helyzetének erősítése. Kiemelte: a kormány több irányból segíti a fiatalok foglalkoztatását és vállalkozásaik elindítását, csökkenti a megélhetési költségeiket, valamint növeli a lakhatási és otthonteremtési lehetőségeiket.
Boldog István (Fidesz) úgy vélte: míg a 2017-es költségvetés eredményeképpen mindenki léphet egy kicsit előre, addig a szocialisták kormányzása alatt mindenki hátra lépett. Szerinte 2017-ben az emberek nem csak az anyagi javaik tekintetében, hanem a közlekedésben és a közlekedésbiztonságban is léphetnek előre egyet, hiszen a költségvetés jelentős összegeket fordít az alsóbbrendű utak megújítására, illetve elkerülő és gyorsforgalmi utak építésére.
Hegedűs Lorántné. MTI Fotó: Soós Lajos
Hegedűs Lorántné (Jobbik) úgy fogalmazott: "vicc" az egész költségvetés, abban csak "tájékoztató jellegű" adatok szerepelnek, hiszen egy nemrégiben elfogadott törvényi változás szerint bármelyik minisztérium fedezet nélkül vállalhat kötelezettséget. A jobbikos képviselő hiányolta a költségvetésből a köztisztviselők alapilletményének növelését és a közoktatási rendszer plusz támogatását.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár Hegedűs Lorántné felvetéseire reagálva közölte: a kormány komolyan veszi a költségvetést. Hangsúlyozta, az említett törvénymódosítás csak arra ad lehetőséget, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési keretek között csoportosíthassanak át a minisztériumok, nem pedig arra, hogy a "kormány pénzt nyomtasson".
