Hortobágy;állattartók;

- Nem létező állattartók nyertek a Hortobágyon

A Fidesz lopásalapú kormányzását ismét leleplezte egy hivatalos dokumentum: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hortobágyi legelőpályázatokról készült jelentéséből kiderül, hogy a pályázatokon a valódi állattartók helyett előre kijelölt szereplők nyertek, akik a nem létező állatállományukat csak a pályázat idejére bérelték, és azóta sem végeznek semmilyen érdemi mezőgazdasági tevékenységet - olvasható az MSZP közleményében.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese közölte, a birtokába került KEHI jegyzőkönyv valójában egy vádirat a Fidesz földlopása ellen. Hiába tettek eddig már több feljelentést is, a nyomozás minden esetben rendkívül vontatottan halad - tette hozzá. Az MSZP-s szakpolitikus azt sem érti, hogy a KEHI miért nem tett feljelentést az általuk feltárt nyilvánvaló bűncselekmények miatt. Az ellenőrzési hivatal ezt annak ellenére sem tette meg, hogy látszik, a földeket felveri a gaz, és nincs semmilyen legeltetés. A pályázatokon nyertes állítólagos gazdálkodókat a minisztérium sem hajlandó ellenőrizni.

A szocialista politikus azt is szóvá tette, hogy a Miniszterelnökség agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatainak nyerteseit is irányított pontozással, az összes foglalkoztató ágazatot kihagyva jelölték ki. Így egy fillért sem kapnak a tejelő tehenészetek, a hízómarha- és juhtartók, a szőlő-és gyümölcsültetvények. Az ő támogatásuk helyett trükkös számításokkal adtak pénzt azokra a fideszes haverok által használt úgynevezett horizontális szántóterületekre, melyeknek sem foglalkoztatási, sem pedig környezet-gazdálkodási jelentőségük nincs. Különösen árulkodó, hogy míg a horizontális szántók esetében már 50 százalékos eredménnyel lehetett nyerni, addig a többi ágazatnál – például a gyepterületeknél, szőlő és gyümölcsültetvényeknél – a 70 százalékos eredmény sem volt elég az eredményes pályázathoz - mondta az agrárpolitikus.

A 2018-2020-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintést megalapozó makrogazdasági prognózisában 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre és a jövő évi 0,9 százalékos, illetve a 2018-as 2,4 százalékos infláció után következő két évben a fogyasztói árak 3,0 százalékos emelkedésével számol a kormányzat a költségvetési törvényjavaslat kiegészítéseként a parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint.