Megint olvasok napilapomban a napirenden lévő, a társadalom tagjainak közvetlenül felteendő referendum témájáról. A kérdésre, „Akarja-e Ön, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - várják a választ. Egyszerűsített válaszként igennel vagy nemmel máris eldönthető a kérdés. Mert a „magyar ember” még ebben a bonyolult kérdésben is azonnal felismeri a helyes választ, még gondolkodnia sem kell. Mint ahogy azt is azonnal el tudná dönteni, hogy e sorsfordító kérdésre, miszerint: „Akarja-e Ön, hogy kétszer pofon vágják, utána háromszor seggbe rúgják?” mely választ jelölje be. S mivel a magyar „hazafi” az ilyen bonyolult kérdésre is gondolkodás nélkül odakanyarítja a megfelelő választ, nos találjuk ki, mi lenne az? Köztudomású, hogy a derék magyar ember, akár a faék, nem sokat silabizál, még az ilyen neki szegezett körmönfont kérdésre sem. De nem ám csak pár száz, vagy ezer ember, hanem emberek tömegei. Még annál is többen, ahány válaszra szükségük van a kérdést feltevőknek. Hát csak rajta! Győzzék számolni!