Lagarde az euróövezet 19 tagországának szóló leiratában azt közölte, amennyiben az uniós partnerek nem hajlandóak megkezdeni a tárgyalásokat a könnyítésekről, úgy az IMF kivonulhat a görög mentőcsomagból. Ez elsősorban Németország számára lenne rossz hír, hiszen így Berlin vállát nyomná a görög adósságteher egy jelentős része.
Az euróövezeti államok tavaly nyáron állapodtak meg egy harmadik mentőcsomagban Görögország számára. Ennek összértéke 86 milliárd euró. Az IMF már a megállapodáskor világossá tette, hogy csak akkor hajlandó részt venni a programban, ha kezelhető lesz az adósságteher. Ennek megítélésével kapcsolatban azonban komoly ellentétek merültek fel. A levél szerint értelmetlen megbeszéléseket folytatni arról, hogy Athén további 3 milliárd euró értékben hajtson végre megszorításokat. Az IMF teljesen irreálisnak tartja, hogy akár közép-, akár hosszabb távon 3,5 százalékos GDP-arányos elsődleges, adósság nélkül számított többletet érjenek el. Az IMF szerint ezt 1,5 százalékra kellene módosítani. Lagarde szerint a magasabb cél nemcsak nem reális, hanem akár kontraproduktívvá is válhat. A 3,5 százalékos célhoz elsődlegesen Németország ragaszkodik.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, Görögország "jó úton halad", s az euróövezet pénzügyminisztereinek mai ülésükön arra kell megoldást találniuk, hogyan lehetne hosszabb távon fenntarthatóvá tenni az adósságot.
A görög parlament lapzártánk után szavazott az újabb mentőcsomagról. Az országban péntek óta országos tiltakozó akciókat tartanak a tervezett megszorításokkal szemben.