A Szovjetunió szétesése után is nemcsak Oroszországban, hanem a volt tagköztársaságokban is egyik legnagyobb ünnep maradt a második világháború befejezésének napja, május 9. A győzelem napjaként meghonosodott ünnep tartozéka volt minden évben a felvonulás és a katonai parádé ezekben az országokban 1945. óta. A kerek évfordulókat pedig hatalmas ünnepségek kísérték a birodalom széthullása után is az orosz fővárosban. A 60. évfordulón már Vlagyimir Putyin volt a Kreml lakója, akkor még a nyugati világ vezető politikusai, beleértve az amerikai elnököt is, részt vettek a moszkvai parádén, tavaly viszont, a 70 évfordulón már igencsak foghíjas volt a dísztribün. A nyugati politikusok hangsúlyozták, nem vonják kétségbe a Szovjetunió szerepét és áldozatvállalását a második világháborús győzelemben, de távolmaradásukkal tiltakoztak Oroszországnak a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe ellen.
Putyint érzékenyen érintette ez a bojkott, hiszen eddigi politikai karrierje azt mutatja, hogy teljes ideológiáját, rezsimjének legitimációját a második világháborús nagyságra építette fel, s így próbált nemzeti egységet kovácsolni. „A 60. évforduló kapcsán lehetett először észlelni azt, hogy Moszkvában különös jelentőséget tulajdonítanak a második világháborús szovjet szerepvállalásnak és áldozathozatalnak. Azt megelőzően is voltak megemlékezések Moszkvában, az ünnep nem maradt el, de 2005-től ez a megemlékezés már több annál, mint ami korábban volt. Láthatóan azt a legitimációs deficitet hivatott kitölteni, amit nem nagyon talált meg hosszú ideig a putyini rendszer. Az első két elnökség időszakában sikeresnek bizonyult gazdasági értelemben, szociálpolitikájában sokat nyújtott, egy gyarapodó, egyre nagyobb jövedelemmel rendelkező társadalom támogatta őt. De kezdetben mintha az érzelmi-ideológiai háttere hiányzott volna ennek a rendszernek. 2005-től láthatóan ezzel töltik ki az űrt”, magyarázta lapunknak Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
A győzelem napja mindmáig munkaszüneti nap Azerbajdzsánban, Belaruszban, Grúziában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Moldovában, Örményországban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban valamint az ebben a régióban található szakadár területeken, Abháziában, Dél-Oszétiában, Donyeckben és Luhanszkban, Hegyi-Karabah és Transznisztriában. Ukrajna 2014-től május 8-án ünnepli a győzelem napját, akárcsak az európai országok, ám meghagyták munkaszüneti napnak 9-ét is, hiszen az országban, már csak megszokásból is, széles rétegeknek fontos ez.
Az idén nyilván nem lesz Moszkvában a tavalyihoz fogható parádé. Nincs kerek évforduló, Oroszország vezetői a szíriai katonai beavatkozás folytán arra törekednek, hogy a terrorizmus elleni fellépéssel szerezzenek nyugati legitimációt. Ezen kívül Moszkvának is terrorfenyegetéssel kell szembenéznie. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) múlt héten két alkalommal is felszámolt egy-egy közép-ázsiai terrorsejtet, amely a győzelem napi ünnepségeken készült merényletre.
Az idei ünnep azt is felszínre hozta, hogy egyre mélyül a szakadék Moszkva és a volt tagköztársaságok, még legközvetlenebb szövetségesei között is. Az EU- és NATO integrációra hajtó Ukrajna, Grúzia és Moldova már rég nem számít szövetségesnek, de az idén már Asztanában és Minszkben sem lesz katonai parádé május 9-én. Az orosz ellenzéki sajtóban megszólaló elemzők szerint a győzelem napi ünnepség a fiatal független államok önmeghatározásával függ össze. „Az új elitek saját ideológiájuk kialakításával párhuzamosan hagyják el a szovjet örökséget”, ezt már az Eurázsiai Kommunikációs Központ igazgatója, Alekszej Pilko nyilatkozta a gazeta.ru-nak.
Donyeck azonban nem azok közé tartozik, akik távolodni szeretnének Moszkvától. A szakadárok múlt héten több napon át gyakorolták a győzelmi napi katonai parádét Kijev és az EBESZ intelme ellenére. A tűzszünet betartását felügyelő EBESZ arra figyelmeztetett, hogy a nehézfegyverek jelenléte a parádén megszegi a minszki egyezményt. Eduard Baszurin, a donyeckiek katonai parancsnoka szerint azonban az ünnepi katonai felvonuláson használt járművek harcképtelenek.