Nem alaptalanok azok az állítások, amelyek szerint az Orbán-kormány csak és kizárólag a politika és a pénz oldaláról képes szemlélni a közoktatás ügyét, a szakmai oldal szinte teljesen háttérbe szorul. Nem csupán az oktatáspolitika iránya ellen tiltakozó szülők, tanárok, diákok véleményét hagyják figyelmen kívül, hanem még az általuk létrehozott köznevelési kerekasztal munkabizottságaiba meghívott szakemberek javaslatait is. Igaz, hogy a legtöbb szakmai szervezet által illegitimnek tekintett, zárt ajtók mögött működő kerekasztalon született döntések semmire nem kötelezik a kormányt - a valódi és egyedüli döntéshozó Orbán Viktor miniszterelnök, az államtitkároknak és minisztereknek az ő akarata előtt kell meghajolniuk -, ám azokat jól lehet kommunikálni, azt mutatva a nyilvánosságnak, hogy itt komoly egyeztetések zajlanak.
A valóság azonban az, hogy még a legnagyobb változtatásokat hozó terveket sem nagyon egyeztették senkivel - leszámítva persze a királyi holdudvart -, így tiltakozások ide, kerekasztalok oda, lényegében ugyanaz a helyzet alakult ki, mint néhány évvel korábban az első nagy és gyorsan félresiklott "reformok" bevezetésekor. A józan kritikát, valamint az önkormányzatiság elvét figyelmen kívül hagyva a kormány totális államosításra készül az oktatásban, az egész rendszer rákfenéjeként emlegetett állami fenntartót, a Kliket ahelyett, hogy végleg leoperálnák, inkább kisebb darabokra bontják, aztán új "menedzsmentszemlélettel" felvértezve visszaültetnek a 2010 óta folyamatosan gyengülő magyar közoktatás nyakába. Belekezdenének egy teljesen új nemzeti alaptanterv kidolgozásába is, pedig a mostanit is csak négy éve fogadták el. Mindemellett a szakképzést is teljesen lebutítanák.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök mindenféle háttérhatalom térhódításával riogat, amelyek "olyan rendszert építettek fel, hogy az agyelszívást is szolgálja", a valóság az, hogy ma Magyarországon nem az agyelszívástól, hanem az agyelüldözéstől és az agyleépítéstől kell igazán tartani. Az egyetlen hatalom pedig, amely folyton-folyvást ezen fáradozik, maga az Orbán-kormány.
Fenntartásból elégtelen
Lázár János kancelláriaminiszter jelentette be még március elején, hogy az iskolák eddigi, vegyes rendszerben működő modellje megbukott. Mintegy ötszáz intézmény úgy működik, hogy a Klik a fenntartója, az önkormányzat pedig a működtetője. Ez a kettősség valóban gondokat generált: sokszor nem sikerült rögtön eldönteni, hogy egy-egy felmerülő problémát - amely általában az anyagiakat is érintette - a fenntartónak vagy a működtetőnek kell-e megoldania. Az ilyen helyzetek megszüntetésére a fenntartást és a működtetést is egy kézbe tennék, ám az a tervek szerint csakis az állam keze lehet, az önkormányzatokat jövőre végleg elszakítanák iskoláiktól.
A kormány álláspontja szerint az állam "jó gazdaként" egységesen tudja kezelni az iskolákat, míg az önkormányzatok "sokfélék", így lehetőségeik is különböznek. Igaz: a Klik-uralom előtti rendszerben nagy egyenlőtlenségek alakultak ki az iskolák körében, a gazdag önkormányzatoknak gazdag iskoláik, a szegényeknek szegény iskoláik voltak. Mindez az oktatás minőségén is meglátszott. Ahogyan az utóbbi években megtapasztalhattuk, a Klik valóban egységesen tudja kezelni az iskolákat: most mindenhol egységesen rossz a helyzet. Vagyis ahelyett, hogy a szegényebb iskolákat segítette volna, a korábban gazdagabb iskolákat is ellehetetlenítette.
A fenntartói szerepben ráadásul ott sem jeleskedik, ahol vegyes rendszer működik: nem egyszer előfordult, hogy a működtető önkormányzat a fenntartó feladatait - tanulmányi versenyek, tanulmányi kirándulások szervezése - is finanszírozta. Korábban több hír is szólt arról, hogy a kizárólagosan a Klik gondjaira bízott iskolákban még a legalapvetőbb felszerelésekre sem volt pénz, vagy a konyhán nem tudtak ebédet főzni, sőt télen a tanítás is elmaradt, mert a Klik nem fizette a gázszámlát. Önkormányzati működtetésben ilyen nem fordulhatott volna elő. Emlékezetes az is, hogy tavaly egyre több önkormányzat döntött úgy, inkább visszaveszi a működtetői jogokat a Kliktől, mert azt olcsóbban meg tudják oldani annál, mint amennyit az állam hozzájárulásként kér tőlük - merthogy hiába nem ők a működtetők, fizetniük még kell a Kliknek.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A csütörtöki "rendkívüli" köznevelési kerekasztalon semmi rendkívülit nem jelentett be Balog Zoltán humánminiszter, lényegében elismételte mindazt, amiről korábban Palkovics, Pölöskeiné, Lázár, stb. is beszélt. Ami igazán újdonság: a 2013-ban megkezdett pedagógus-béremelés utolsó, 2017. szeptemberi részét differenciálttá tennék, arról az iskolaigazgatók és a tankerületi vezetők dönthetnek majd.
Galló Istvánné szerint ez azt jelenti, hogy az emelést nem mindenki egyformán kapná meg: van aki többet, van, aki kevesebbet, és van, aki semmit sem kapna. A PSZ elnöke elmondta: a kormány nem tehetné meg, hogy menet közben "változtat a játékszabályokon", azt pedig abszurdnak tartja, hogy a tankerület döntsön az egyes tanárok béremeléséről.
Kivel tetszenek egyeztetni?
Miközben a köznevelési kerekasztalon a kormány szája íze szerint történik a közoktatás további átalakításának tervezése, az egyetlen érdeminek mondható egyeztetés a három szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között zajlik. Mivel több hónap után sem sikerült megállapodásra jutni, a szakszervezetek április 20-ra sztrájkot hirdettek. A kormány úgy tűnik, megsértődött a sztrájk miatt, mert bár Palkovics László oktatási államtitkár azt ígérte, az egyeztetések folytatódnak, ez nem történt meg (állítólag az Emmi még mindig "a megfelelő időpontot" keresi), de a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a csütörtöki köznevelési kerekasztal ülésére érthetetlen módon újból meghívták, holott a PSZ már számtalan alkalommal jelezte, feleslegesnek tartja, hogy két fórumon is egyeztessenek.
"A sztrájkbizottsági tárgyalásokon fel sem merült, hogy az önkormányzatok jogosítványait el akarják venni, szó sem volt az államosítás kibővítéséről" - mondta Galló Istvánné. A PSZ elnöke szerint a kormányzat eddig még nem tudott ésszerű magyarázatot adni, hogy az önkormányzatok valójában miért ne lennének jó fenntartók. Azt hangoztatják, hogy az önkormányzatoknál nincs az iskolák irányításához szükséges "szakmai stáb", ám Galló Istvánné szerint ez nem komoly érv. "Megvolt a megfelelő szakembergárda, csak amikor jött a Klik, nagy részét szélnek eresztették. Őket bármikor vissza lehetne hívni. Ne felejtsük el azt sem, hogy most is vannak szakembereik, hiszen az óvodákat az önkormányzatok tartják fenn".
Azt, hogy a kormány pontosan kikkel egyeztet az átalakításokról saját magán (a köznevelési kerekasztalon) kívül, nem tudni. A leginkább érintetteket azonban továbbra is előszeretettel kihagyják. Galló Istvánné figyelmeztetett: az oktatás teljes államosítása elég nagy horderejű kérdés ahhoz, hogy ne csak szűk körben tárgyaljanak róla. "Nem egyeztettek a Közoktatási Érdekegyeztető Tanáccsal, holott ez törvényi kötelezettsége a kormánynak. Nem egyeztettek az önkormányzati szövetségekkel sem" - mondta. Pedig a tervek miatt utóbbiak igencsak kiakadtak. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége közleményben jelezte: veszélyesnek tartják az önkormányzatok teljes kiszorítását az iskolák üzemeltetéséből, de ha megtörténik a totális államosítás, a Klik végképp ne számítson rájuk.
Átformázzák, lecserélik
Az oktatásügyi tiltakozások egyik legfőbb követelése volt, hogy számolják fel a Kliket, vagy legalább lazuljon az állami kontroll, s kaphassanak nagyobb teret az önkormányzatok. Mint láthatjuk, ennek éppen az ellenkezője történik, s bár néhány hete bombaként robbant a hír, hogy a Klik megszűnik, ebből egyetlen szó sem igaz. A szervezetnek új nevet adhatnak és átalakítják: megmarad a budapesti központ, ám a tényleges fenntartói feladatokat 57, "menedzserszemléletű" tankerületi központ látná el. Azt szeretnék, hogy a fenntartó közelebb kerüljön az iskolákhoz, és így a problémákhoz is, egy központhoz 60-70 iskola tartozna - mindezt Balog Zoltán miniszter a köznevelési kerekasztal csütörtöki ülésén is megerősítette.
Pölöskei Gáborné Klik-elnök szerint azonban még nem dőlt el, milyen jogosultságai legyenek a központoknak, és mennyi mozgástere lehet az iskoláknak. A tervek szerint a központoknak önálló költségvetésük lenne, jobban figyelembe veszik az iskolák kiadásait. A kormány jövőre több forrást is ígér a közoktatásra, ám az a 130 milliárdos többlet, amiről beszélnek, szakértők szerint csak a korábbi hiányok pótlására lesz elég. Az anyagiak mellett az iskolák szakmai önállósága és az igazgatók munkáltatói joga is vita tárgya, bár a legvalószínűbb, hogy utóbbiból semmit nem engednek, azzal ugyanis elveszítenék az egyik legfontosabb kontroll- és fegyelmezőeszközt, vagyis hogy kit vesznek fel, kit rúgnak ki.
Míg a Kliket átalakítják, a Nemzeti alaptantervet (Nat) lecserélik, Palkovics László szerint 2018-tól, felmenő rendszerben teljesen új Nat lehet érvényes. A szakszervezetek is kérték annak felülvizsgálatát, ám Galló Istvánné szerint teljesen új Nat-ra nincs szükség. "Már létezik egy alaptanterv, ami a kompetenciák fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, ezt azonban a kormány sutba dobta. Elő kellene venni, itt-ott módosítani, és működne" - állítja a PSZ elnöke. Ugyanakkor üdvözölte, hogy a tervek szerint az iskolák az eddigi 10 helyett akár 30 százalékban is eltérhetnek majd a kerettantervtől. Balog miniszter pedig tegnap bejelentette: az új tartalmi szabályozással párhuzamosan döntenek majd arról, bevezetik-e a kilenc évfolyamos általános iskolát.
Szakképzési borzalmak
A szakértők véleményének figyelmen kívül hagyásával estek neki a szakképzési rendszer átalakításának is. Az új rendszert az idén szeptembertől vezetik be, az intézményeket átnevezik: a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. A tervek szerint a szakmai, gyakorlati képzés arányát növelik majd a közismereti tárgyak rovására, 600-700 órányival kevesebb biológiát, földrajzot, fizikát vagy kémiát oktatnának, a diákoknak ugyanis ezek közül szakmatípusonként csak egyet kellene tanulniuk (pl. a fodrászoknak csak kémiát, az erdészeknek csak biológiát). A változtatások a magyar diákok 40 százalékát érintik, s azok a természettudományos műveltség durva csökkenéséhez vezethetnek, ráadásul tanári állásokat is veszélyeztetnek.
De más baj is van. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke tegnap a Tanítanék Mozgalom KockásInfó nevű tájékoztatóján elmondta: továbbra sem állnak rendelkezésre a kerettantervek, bár szeptembertől már ezek szerint kellene oktatni. Nem ismertek a jelenleg 11. évfolyamon tanulók szakmai érettségi vizsgájának vizsgakövetelményei sem. Szenes szerint az új rend félműveltté teszi a diákokat, és bebetonozza őket egyetlen szakterületre. A kormány a szakképzési kérdésekben sem nagyon egyeztetett az érintettekkel. Kiderült, a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportja felkérte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szakértőit, segítsenek a szakképzési tervezet kidolgozásában, ám - mint a Kettős Mérce blog beszámolt róla - javaslataikat már meg sem várták, a szakmai szempontok figyelembe vétele nélkül tették le a kerekasztalra a tervezetet.
MTI Fotó: Illyés Tibor