Az elmúlt két évben a parlament már háromszor is módosított az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályokon (minimális szolgáltatási díj bevezetése, passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok szövetkezeti munkavégzésének elősegítése, fordított áfa bevezetése diákmunkánál), a kormányzat szerint mindez a a rendszer megerősítése, a piac "tisztulása" érdekében történt. A legújabb módosító javaslat - amelyet Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője terjesztett elő - szerint a jövőben a munka törvénykönyve helyett teljes egészében a szövetkezeti törvény szabályozná az iskolaszövetkezetek működését.
Szatmáry szerint erre azért van szükség, mert az EU-ban "atipikus foglalkoztatási formának" számít, amivel Brüsszel "nem mindig tud mit kezdeni", épp ezért indokolt, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó általános szabályokat elválasszák az iskolaszövetkezetekre vonatkozó a speciális követelményektől. A képviselő a javaslat múlt heti parlamenti vitáján elmondta azt is, hogy a diákok a jövőben nem munkavállalók lesznek, hanem a polgári törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznak majd. Ettől függetlenül minden eddig meglévő jogosítványt biztosítanak számukra, ahogy azt is, hogy megfelelő díjazásban részesüljenek - tette hozzá.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Cseresnyés Péter is úgy vélekedett, hogy a változtatás meghatározza a diákok díjazásának minimális szintjét és maximális munkaidejét, ennek ellenére az ellenzék képviselői közül többen aggodalmuknak adtak hangot. Az MSZP-s Heringes Anita szerint a változtatással rontanák a diákok munkavállalói jogait, s szerinte az épp arra ad lehetőséget, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet fizessenek egy diáknak. Bírálta azt is, hogy a javaslatról nem volt előzetes egyeztetés. A jobbikos Farkas Gergely szerint a kormány intézkedései átgondolatlanok, hisz épp a napokban lépett hatályba a szabályozás nemrégiben elfogadott módosítása. Jelezte: reméli, hogy a változtatás az iskolaszövetkezeti munkavállalókat nem fogja hátrányosan érinti.
A módosító javaslattal kapcsolatban a Ténytár blogon is megjelent egy írás, melynek szerzője szerint ha a diákok foglalkoztatásának szabályozása kikerül a munka törvénykönyvéből, több mint 130 ezer diák csak statisztikailag lesz munkavállaló, jogilag nem."A módosítás rejtett célja az, hogy ne kelljen ugyanazt a bért fizetni a diákoknak, mint az ugyanazon munkahelyen ugyanazt a munkát végző főállásúnak, és ne kelljen ugyanazt a szabadságot kiadni" - írta. Ha az aggodalmak valósággá válnak, az valóban súlyosan sértené a diák munkavállaló gazdasági és szociális érdekeit.
Nem osztozott az aggodalmakban Kott Zoltán, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke. A parlamenti vitát követő sajtótájékoztatón elmondta: a tervezett törvényi változtatás szerinte is hozzájárul majd a terület további fehérítéséhez, ezért - ahogy a korábbi jogszabály-módosításokat is - üdvözli azt. Falusi Andrea, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának munkajogásza is azon a véleményen van, hogy javítani kell a terület szabályozásán, szerinte ugyanis a jelenlegi rendszer gyakori visszaélésekre ad lehetőséget.
Hasonlóan vélekedett Szüdi János is. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza elmondta: korábban a 123/2006-os kormányrendelet szabályozta az iskolaszövetkezetek működését, ám ezt 2014-ben indoklás nélkül hatályon kívül helyezték, azóta lényegében szabályozatlan a terület. "Általában nem értek egyet ennek a kormánynak az intézkedéseivel, ám én ebben a módosításban első pillantásra nem látok aggályokat, ráadásul abban a korábbi rendeletből is több minden visszaköszön" - mondta. Szüdi szerint logikus, hogy az iskolaszövetkezeteket a szövetkezeti törvény szabályozná, hiszen mégis csak egy szövetkezeti típusról van szó. "Ennek rendezése időszerű volt. A bérezéssel kapcsolatban a javaslatban visszautalnak a munka törvénykönyvére, ebben a tekintetben a mostani rendszer sem nyújt többet. A diák munkavállalók jogai nem hiszem, hogy sérülni fognak".
Több ezer általános iskolát befejező tanuló maradt iskola nélkül FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Befejeződött a középfokú felvételi eljárás, kiválogatták a tanulókat a középiskolák maguknak. Több ezer általános iskolát befejező tanuló maradt iskola nélkül. Dúlt a protekció és a korrupció a középfokú iskolák felvételi vizsgáin - olvasható a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) közleményében.
A MSZOE szerint a legújabb jogalkotói intézkedés, hogy a középfokú iskola szóbeli felvételi eljárást szervezhet, ami lehetővé teszi, hogy minden jelentkezőt behívhatnak az iskolába és kikérdezhetik őket a családi hátterükről, szüleik iskolai végzettségéről, vagyoni helyzetükről, fizetőképességükről, azaz mennyit fizetnek be az iskolai alapítványba.
Az egyesület fölhívja a figyelmet: az iskola nélkül maradt, kirostált tanköteles tanulók ne keseredjenek el, mert Magyarországon szabad iskolaválasztás van, ezért szeptember elsejéig rendkívüli felvételi eljárás keretében kereshetnek maguknak olyan iskolát, amelyik felveszi őket.
A 16 éven felüli, már nem tanköteles tanulók el sem mehettek a válogatásra, mivel az iskolák eleve kizárták őket a felvételi lehetőségekből, vagyis kiselejtezték őket.
A MSZOE emlékeztet rá: a tanulók újabban 25 éves korukig járhatnak iskolába. Ha az iskola tanév közben vagy év végén valamilyen indokkal vagy indok nélkül megszünteti tanulói jogviszonyukat, akkor azonnal vagy akár egy-két év kihagyással is beiratkozhatnak egy másik nappali iskolába.
Továbbtolják a túltolt biciklit
"Önök ismét belerúgtak egy hivatásba, figyelmen kívül hagyták a hónapok óta a párbeszédet sürgető szakmai szervezetek álláspontját, javaslatait, átgázoltak a szülőkön, és ami a legsúlyosabb, elfeledkeztek a gyerekek mindenek fölött álló érdekeiről" - olvasható a Tanítanék Mozgalom legújabb levelében, amelyet Pölöskei Gáborné Klik-vezérnek, Lázár Jánosnak és Palkovics László oktatási államtitkárnak címeztek a szerzők, Törley Katalin, Pilz Olivér és Pukli István.
A levél szerint az oktatás irányítói a tiltakozások hatására "kénytelen-kelletlen" beismertek bizonyos problémákat, de azokra továbbra is rossz válaszokat adnak, vagyis "továbbtolják a túltolt biciklit". A Tanítanék szerint a kormány totális államosításra készül az oktatásban, amivel "mivel "a modern, jól működő, versenyképes oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges iskolai autonómia pedig újabb fényévekkel távolabb kerülhet. Kivel egyeztettek erről? Soroljanak fel legalább három olyan indokot, melyek miatt még mindig Klik-(ek)ben gondolkodnak!"
Számon kérik azt is, hogy a kormány ugyan 2018-ra új alaptantervet ígér, de azt még nem látják, hogy lesz-e elég idő és lehetőség a szakmai egyeztetésre. A tankönyvekkel kapcsolatban azt írták, nem lehet gazdasági érdekekre hivatkozva az olcsóbb, de gyenge minőséget rákényszeríteni a diákokra és szülőkre a kipróbált minőségi helyett. "Ha Önök szerint jók a kísérleti tankönyvek, akkor miért tartanak attól, hogy azok a piaci versenyben nem állnák meg a helyüket?" - teszik fel a kérdést.
Levelüket azzal zárják, hogy a kormány kommunikációja már nem tudja semmissé tenni a különböző szakmák, ágazatok közötti összefogást; és a civilek készek további akciókra, hogy "jobb teljesítményre késztessék Önöket a sikeresebb közoktatás érdekében".
