Mára egyértelmű: Matolcsy György fejéből okkal pattanhatott ki a hat Pallas Athéné Alapítvány, hiszen a Magyar Nemzeti Bank elnöke személyesen is döntött a jegybank által mintegy 260 milliárd forinttal feltőkésített szervezetek egyes pénzosztásairól. Márpedig a jegybanki alapítványok számolatlanul szórták a közpénzt - meglehetősen kérdésesen - állampapírokra, palotákra, villákra, önfényező könyvekre, újságokra és szinte mindenre, ami Matolcsynak egyáltalán az eszébe juthatott az elmúlt években. Sőt, az alapító MNB műtárgyak iránti szenvedélye is átragadt az alapítványokra, hiszen az már 2015 őszén kiderült: alaposan bevásároltak, sőt, további műkincsek vásárlását vették tervbe, a kulturális értékek közvetítésében vállalt - a jegybanktörvény, illetve alapító okirataik által nem nevesített - feladatuknak eleget kívánva tenni.
Ma már azt is tudni, kuratórium elnökeként maga Matolcsy irányítja azt a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítványt, a napokban pedig az is kiderült, személyesen döntött, azaz adott ajánlásokat egyes befektetések ügyében, egy-egy pipa vagy krumpli szimbólumot alkalmazva a dokumentációban. A HVG szerint az előterjesztések Matolcsy személyes utasítására, egyik napról a másikra születtek, a kuratóriumi tagoknak azonnal szavazniuk kellett, az esetek nagy részében elektronikusan, mert ülést csak évente párszor hívtak össze.
Az MNB alapítványai a jegybankelnök tevékeny közreműködésével használták fel a rendelkezésükre bocsátott közpénzeket. A PADA márpedig nemcsak ingatlanokba, s baráti tanácsokba, rendezvényekbe fektetett, hanem műtárgyakba is.
Mint ugyanis az Átlátszó még tavaly feltárta: a PADA 42,5 millió forintot költött a vitatott szakmai megítélésű Kovásznai György 17 festményére, amelyek a művész Ça ira, a Francia Forradalom dala című sorozatából valók. A szervezetek azonban nem álltak meg másfél tucat képnél: a Pallas Athéné Geopolitikai (Pageo) Alapítvány is vett nyolc alkotást a Habfürdő és a Hamlet sorozatból 27,7 millió forintért, míg a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) 42 millió forintot fordított a Fény öröme és a Rügyfakadás sorozat összesen kilenc darabjára. A három alapítvány tehát összesen 34 Kovásznai-képet vett, amelyekért 112,2 millió forintot fizetett. Az eladó minden esetben a Kovásznai Kutatóműhely volt, a bevásárlást pedig az alapítványok azzal indokolták, hogy szakmai tevékenységük mellett a szellemi és kulturális értékek közvetítésében is szerepet kívánnak vállalni.
A jegybanki alapítványok szerződéseinek nyilvánosságra hozatalával kiderült az is, nem csupán a műkincsek, vagy épp a potom 165 millióért rendelt luxusszőnyegek iránt érez vonzalmat a jegybank köre, de a költekezésben a tiltott állami finanszírozásnak is beillő állampapír-vásárlás áll az első helyen, ezt pedig haverok és rokonok támogatásai, megbízásai követik. Ez utóbbi lista első helyén több mint 3,5 milliárd forinttal az a Magyar Építő Zrt. áll, ami Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségei közé tartozik. Második helyen a New Wave Productions szerepel, amely az Origo és a vs.hu kiadója. A cég Szemerey Tamáshoz köthető, aki nem más, mint Matolcsy unokatestvére. Emellett további milliókat költöttek el fellépésekre, rendezvényekre vagy éppen egy-egy szakértői előadásra. Milliárdok jutottak egyetemi kutatásokra, és - egyelőre ismeretlen - magánszemélyek ösztöndíjaira is.
Miközben pedig a tiltott monetáris finanszírozás vádját és a korrupciót is hevesen cáfolta a jegybank és annak elnöke, tegnap Rogán Antal váratlanul beismerte az előbbit. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint persze Matolcsyt csak a sikerei miatt támadják, a jegybankelnök jól tette, amit tett, nyereségessé tette a MNB-t, alacsony infláció mellett van magyar GDP-növekedés, az MNB és kormány pedig "együtt forintosította a devizahiteleket". Rogán úgy látja, az alapítványok vagyona nem lett kisebb, sőt, az ingatlanvásárlások jó döntésnek bizonyultak, az egyéb tevékenységekkel pedig egyetért. A médiatámogatás támadását sem érti a tárcavezető: "egy kifejezetten kritikus, ellenzéki portált" támogatott az MNB, amelyet az ellenzéknek sikerült a tönk szélére juttatnia, "gratulálok ehhez" - fogalmazott. Kérdésre ugyanakkor, hogy vajon az alapítványok miért kereskedelmi bankokon keresztül vettek magyar állampapírokat, miért nem egyenesen a Magyar Államkincstártól, Rogán azt felelte: EU-s problémákat okozott volna, ha nem kereskedelmi bankokon át intézték volna az ügyeleteket.
Határokon túl, határtalanul
A MNB egyik alapítványa jelentős összegekkel támogatta a révkomáromi Selye János Egyetemet, valamint a Magyar Közösség Pártjához (MKP) közel álló szervezeteket - adta hírül a pozsonyi Új Szó. A pénzeket jórészt a hat alapítvány egyike, a Pallas Athéné Domus Concordiae (PADOC) folyósította, amelynek célja "a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei gazdasági oktatás támogatása, tevékenységének fejlesztése". Összesen 684 ezer euróval támogatta a Selye János Egyetemen meglévő, illetve induló doktori iskolák és kutatócsoportok munkáját, valamint a végzős teológushallgatók közgazdasági és pénzügyi képzésének segítését. A PADOC 10 ezer euróval járult hozzá a gombaszögi nyári ifjúsági tábor megszervezéséhez is. Ezt a támogatást a Sine Metu civil szerveződés kapta, amelynek alapítója Orosz Örs, aki három társával együtt a MKP listáján indult a márciusi szlovákiai parlamenti választásokon.
Az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova a jegybanki alapítványtól kapott 3 ezer euróból fedezte a "Az ifjúság első lépése a sikeres vállalkozásért" elnevezésű tanácskozás költségeit. Ennél valamivel nagyobb összeget, hozzávetőleg 4 ezer eurót nyert a Méry Ratio kiadó Fricz Tamás: Én, mint blogger című, többnyire politikai témájú írásait tartalmazó kötetének kiadására. Az Új Szó idézi az alapítvány honlapját, amely szerint ez a kiadvány arra vállalkozik, hogy cikkek, elemzések formájában bemutassa a második Orbán-kormány politikájának legfontosabb jellemzőit, külön figyelmet fordítva az új gazdaságpolitikai modell kibontakozására, annak eredményeire, illetve a körülötte zajló hazai és külföldi vitákra.
