Szerintem;MNB;

- Jog és erkölcs

Normális esetben jog és erkölcs kéz a kézben járnak. Ami azt jelenti, hogy ami megfelel a jog előírásainak, azzal általában erkölcsileg is egyetértünk. Magyarország ebből a szempontból is unortodoxnak tekinthető. Hiszen ami morálisan nem egyszer kiveri a biztosítékot, jogilag teljesen támadhatatlan. Itt van például a Nemzeti Bank alapítványainak ügye, amely nemcsak erkölcsi érzékünknek, hanem a nemzetközi jegybanki gyakorlatnak is ellentmond. Joggal lenne elvárható, hogy a közpénzeket elherdáló magatartással szemben jogi úton is fellépjenek, a vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis teljesen szabályos az, amit Matolcsyék csinálnak. Így a kritikusok számára nem marad más lehetőség, mint a moralizálás, az érintettek azonban erre nagy ívben fütyülnek és vidáman folytatják ténykedésüket, hiszen papírjuk is van róla, hogy a jogszabályoknak megfelelően működnek. Ugyanez a helyzet az alkotmányozással is. Az Alaptörvény hatálybalépésének évfordulóján sokan elmondták, hogy ez a jogszabály nem az egész nemzet, csupán a Fidesz érdekeit szolgálja. A választási kampányban a Fidesz nem említette, hogy alkotmányozásra készül, nem is kapott erre a néptől felhatalmazást. Igaz, a kampányban a pártok nemigen szokták a választók előtt feltárni valódi politikai szándékaikat, s a Fidesz sem tudhatta előre, hogy alkotmányozó többséghez jut. Ha a választók egy pártot kétharmados többséghez juttatnak, akkor minden olyan felhatalmazást – így az alkotmányozást is – megadnak neki, ami ezzel jár. Más kérdés, hogy nem elegáns olyan alaptörvényt készíteni, ami csupán a társadalom egy részének szemléletét tükrözi. Vagyis ismét csak morális kifogásaink lehetnek, ami viszont a dolog jogi részét illeti a Fidesz egyszerűen csak élt a jog adta lehetőséggel. Megtette ugyanezt az Alkotmánybíróság vagy a Médiatanács tagjainak megválasztásánál is. Ahol pedig nincs ilyen lehetőség, ott megteremtik. Így például joggal tarthatnánk törvényellenesnek, ha egy export támogatására létrehozott bank egy kereskedelmi televízió felvásárlásához adhat pénzt, mert az ügyletet megelőzően terjesztették ki a tevékenységi körét. Ezért nincs is reális esélye annak, hogy a hatalom jelenlegi birtokosait kétes ügyleteik miatt valaha is elszámoltassák, hiszen minden jól le van papírozva.

Nem változik az RTL Klub Híradójának hangneme csak azért, mert a kormány engedélyezte a két vezető kereskedelmi tévének, hogy terjesztési díjat szedjenek a kábelszolgáltató cégektől – ezt Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese, programigazgatója szögezte le a Népszabadságnak adott interjújában.