Elég viharos körülmények között alakult meg tavaly, két nappal karácsony előtt az új horvát koalíció a voksolás harmadik helyén végzett, magát centristának nevező, meglehetősen különös politikai formáció, a Híd, valamint a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között. Miközben december 21-én még minden jel arra vallott, hogy az addig kormányzó szociáldemokraták alakítanak kormányt a Híddal, egy nappal később már azt jelentették be, hogy a konzervatív HDZ lép koalícióra Bozo Petrov pártjával.
A koalíciós tárgyalásokat addig is furcsa fordulatok tarkították. Petrov, aki a voksolást követően a mérleg nyelvét képezte, eredetileg nagykoalíció életre hívására szólított fel pártja, a HDZ, valamint a voksoláson szövetségeseivel a legtöbb mandátumot szerzett szociáldemokrata SDP között. Másfél héttel azonban a végső megállapodás előtt Zoran Milanovic szociáldemokrata kormányfő kivonult a tárgyalásokról, mert nem tartotta igazságosnak, hogy miközben szövetsége kapta a legtöbb mandátumot, a Híd akart dönteni a kormányfő személyéről. Néhány nappal később aztán váratlanul Milanovic mégis visszatért a tárgyalásokra, s azzal a javaslattal állt elő, hogy Petrov legyen az új kormányfő.
Pár nappal ezután Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke vonult ki a tárgyalásokról, arra hivatkozva, hogy őt „kihagyták a buliból”, s az SDP és a Híd már csak a tárcák elosztásáról tárgyal, na és ő különben sem hajlandó egyezkedni a szociáldemokratákkal.
Máig kérdéses, mi történt három nappal karácsony előtt. Az mindenesetre tény, hogy Karamarko 21-én úgy döntött, visszatér a tárgyalásokra, 22-én este pedig már azt jelentették be, hogy a szociáldemokraták maradnak ki a kabinetből, s a Híd és a HDZ összegyűjtötte 78 képviselő támogatói aláírását, ami már elegendő a kormányalakításhoz a 150 tagú törvényhozásban.
Akkor bejelentették azt is, hogy a pénzügyi szakember, a párton kívüli Tihomir Oreskovic kerül a kormány élére. A vállalkozó alig élt Horvátország területén, ezért a nyelvvel is némiképp meggyűt a baja, éveken át a zágrábi Pliva gyógyszeripari céget vezette.
Ezután a tárcák elosztásáról kezdett tárgyalni a koalíció két pártja, ezek a megbeszélések azonban ónos lassúsággal haladtak. Január 22-én aztán végre felszállhatott a fehér füst: 14 órán keresztül tartó parlamenti vita után a képviselők bizalmat szavaztak Tihomir Oreskovic kormányának, 83-an voksoltak a kabinetre, 61-en pedig ellene, öt tartózkodás mellett. A kabinet 20 miniszterből, két alelnökből tevődött össze.
Oreskovic egyébként impozáns beszámolót tartott a kormány programjáról, hiszen félórás Powerpoint prezentációban ecsetelte, hogyan is képzeli el Horvátország átalakítását. „Sok kihívás áll előttünk, de a csapatom készen áll arra, hogy vállalja a felelősséget az ország sorsáért, fellendítse a gazdaságot, javítsa az életszínvonalat” – emelte ki.
Azóta száz nap telt el, de a társadalmat eddig finoman szólva nem sikerült lenyűgöznie a horvát miniszterelnöknek. A horvát RTL által közölt felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, a kabinet eddigi teljesítménye elmarad a várakozásoktól. 23 százalék úgy foglalt állást, nagyjából azt várta, amit eddig a HDZ és a Híd koalíciós kormányától látott. Mindössze hét százalék közölte azt, hogy a kabinet a várakozások felett teljesített.
A legtöbben, 34 százalék, úgy vélekedett, hogy mind a mostani, mind az előző, Zoran Milanovic volt kormányfő által vezetett kormány sikertelen volt, ám a szociáldemokrata-liberális kabinet valamivel azért mégis jobb teljesítményt nyújtott Oreskovicéknál az első száz nap folyamán. Ugyanakkor tény az is, hogy a megkérdezettek még nem vesztették el bizalmukat a kabinetben, mert 36 százalék egyelőre úgy vélekedik, hogy a jelenlegi kabinet sikeresebb lesz az előzőnél, 32,8 százalék látja ezt ezzel ellentétesen. A megkérdezettek 11 százaléka annak a véleményének adott hangot, hogy mindkét kabinet munkáját ugyanolyan sikertelenség jellemzi majd.
Az elemzésben részletesen foglalkoznak a kabinet eddigi ténykedésével. A legtöbben, 23 százaléknyian úgy vélték, hogy a jelenlegi kormánynak még nem volt egyetlen jó húzása sem. A második legnagyobb csoportot azok képviselik, akik szerint a legjobb döntés Stipe Mesic hivatalának megszüntetése volt. Erről a kérdésről ádáz viták zajlottak a parlamentben a kormány és az ellenzék között. Mesic 2000-2010 között ült az elnöki székben. Közvetlenül a néhai, államalapítónak nevezett államfő, Franjo Tudjman után választották meg államfőnek. Nagy népszerűség övezte, s elnökségét követően is jogosult maradt saját hivatalra, szolgálati kocsira, sofőrre. Oreskovic kabinetje ezt arra hivatkozva szüntette meg, hogy „minden elnököt egyenlő elbírálásban akar részesíteni”, illetve azzal, hogy csökkenteni kell az állami kiadásokat. A szociáldemokrata ellenzék ezzel szemben „populista és revansista húzást” emlegetett, mivel az SDP szerint a jobboldali kormány le akar számolni mindennel, ami szociáldemokrata. Ezért a törvényt megtámadta az alkotmánybíróságnál. A kormány egyébként azt állította, hogy a Mesic-féle hivatal, illetve egyéb kiváltságai megszüntetésével 600 ezer kunát (80 200 euró) takarít meg az állam.
Ami a kormány eddigi intézkedéseinek megítélését illeti, 9 százaléknak az nyerte el a tetszését, hogy a kormány folytatja az oktatás megkezdett reformját, 4,7 százalék a jó intézkedések között említette az állami hivatalnokok kiváltságainak megszüntetését.
A kormány jelenlegi legfőbb vezetői közül Oreskovic a legnépszerűbb, aki ötös listán 2,92-es értékelést kapott. Valamivel rosszabb megítélés alá esik a Híd elnöke, Bozo Petrov (2,28). A legrosszabb véleményt a horvátok a jobboldali HDZ elnökéről, Tomislav Karamarkóról alakították ki (2,11). Ami a kormányfő, illetve a tárcavezetők munkáját illeti, e tekintetben is Oreskovic áll az élen 72,9 százalékkal. Zdravko Maric pénzügyminiszter a második 62,6 százalékkal, Predrag Sustar oktatási miniszter pedig a harmadik 53,2 százalékkal. A negyedik helyezett Vlaho Orepic belügyminiszter 50,2 százalékkal. A legrosszabb megítélés alá Karamarko esik 65,4 százalékkal, Dario Nakic egészségügyi miniszter áll mögötte 48 százalékkal, míg a sajátos, erőteljesen jobboldali nézeteiről ismert kulturális miniszter, Zlatko Hasanbegovic a harmadik 46,7 százalékkal.
Ami a kutatás talán legérdekesebb része, hogy a polgárok ltöbbsége úgy látja, a kormány nem tart ki nemhogy mandátumának lejártáig, még az idei év végéig sem. 28,9 százalék még ebben az évben előrehozott választásra számít. Ez három százalékkal több azoknál, akik úgy vélik, hogy a kormány kitart négy éven át, de többször lesz szükség minisztercserékre.
Az Ipsos ügynökség szintén a kormány száz napja eredményeinek megítélését vizsgálta. A megkérdezettek 2,3-as átlaggal illették a kabinet eddigi munkáját, ami rosszabb Zoran Milanovic (2,7) és Jadranka Kosor (3,1) kormányának száz napjánál. A megkérdezetteknek ráadásul több mint a fele 1-es vagy 2-es osztályzattal illette a kabinetet. Arra a kérdésre, támogatja-e az Oreskovic kormány eddigi ténykedését, 35 százalék felelt igennel, 53 százalék nemmel. Száz nap után ez Milanovicék esetében 49-45, Kosorék esetében 49-39 százalék volt. A megkérdezettek fele szerint Oreskovic kabinetje nem reformer, 34 százalék szerint pedig „kisebb mértékben” reformpárti.
A kormány népszerűsége azonban várhatóan tovább zuhan majd. Az N1 televízió közlése szerint ugyanis Oreskovic kormánya bevezeti az ingatlanadót. Ez két fázisban történik. Az egyik 2018 januárjától lép életbe, a másik pedig 2020 januárjától. Ez azonban csak az egyik reform azok közül, amelyeket a kabinet tervez. Az úgynevezett nemzeti programban a nyugdíjreformról is szó van. 2020-tól 67 éves korban, vagy 41 évig tartó munkaviszonyt követően lehet nyugdíjba menni, miközben ennek időpontját az előző kormány még 2038-ban határozta meg. Jelenleg a nők 60, a férfiak 62 éves koruktól részesülnek öregségi járulékban, de 2025-től a nők korhatárát két évvel felemelik, így ez kiegyenlítődik majd. A reformok listáját április végén küldték meg az Európai Bizottságnak, amely véleményezi azokat, s május 15-ig várják a Jean-Claude Juncker által irányított testület véleményét.
A nemzeti program bemutatásakor azt hangoztatták, hogy kritikus helyzetbe került a horvát gazdaság, amely a teljes összeomlás szélére sodródott. Ezért a legfontosabb feladatnak a külső adósság csökkentését tartják. Már egyetlen hónap alatt 200 millió eurós csökkentést kívánnak elérni, mivel májusban két hitelminősítő is értékeli a horvát gazdaságot. A kormány rámutatott, hogy negatív értékelés esetén nőnek a kamatok. Az azonban egyelőre nem világos, miből kívánják lefaragni ezt az összeget. Mindenesetre az állami ingatlanvagyont felügyelő hivatal már megkezdte egyes ingatlanok, illetve földterületek eladását, s azt tervezi, hogy túlad az egyes vállalatokban lévő állami részvényeken. Egyelőre nem tudni, mely cégekről van szó. A külső adósság felét az állami vállalatok „termelik”.
A „jól dolgozók” jutalomban részesülnek. Azokat, akik rosszul végzik a munkájukat, nem rúgják ki, mert addig ez nem lehetséges, amíg nem határoznak meg számukra valamilyen célt – hangoztatta Oreskovic kormányfő.
A reformok az egészségügyet érinthetik a legérzékenyebben. Emelik a kórházi ellátás összegét, csökkentik a kórházi ágyak számát. Ennek mértékét a későbbiekben határozzák majd meg.
A nemzeti programot két hónapig dolgozták ki.
Megosztott társadalom, növekvő intolerancia
A horvát társadalom polarizált, és ez nehezíti a párbeszédet, ami pedig kulcsfontosságú a veszélyeztetett csoportok védelme szempontjából - mondta Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa múlt héten a Hina horvát hírügynökségnek Zágrábban, miután tárgyalásokat folytatott a kormányképviselőkkel és a civil szervezetekkel. Muiznieks azt tanácsolta a politikai vezetőknek, hogy építsenek toleráns, befogadó társadalmat, valamint erőteljesen ítéljék el az erőszakot, a diszkriminációt és a kirekesztést. Az uniós biztos az EU-tagállamok mindegyikét meglátogatja és ajánlásokat fogalmaz meg kormányaiknak.
A horvát emberi jogi helyzet felmérésénél Muiznieks a médiaszabadság, a migráció és az igazságügy területén vizsgálódott. A polarizáció egy korábban háború sújtotta területen mást jelent, mint egy olyan térségben, amely nem élt át hasonló konfliktusokat a kisebbségekkel és a szomszédos országokkal szemben - mondta a Hinának az uniós biztos az MTI közlése szerint. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a növekvő etnikai intoleranciáról szóló jelentések, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények miatt, amelyek a kisebbségek ellen irányulnak, majd kiemelte a szerb, a zsidó és roma közösséget.
A biztos elismerően szólt a horvát kisebbségvédelmi törvényről, de hozzáfűzte, hogy aggasztja a kisebbségek számára juttatott pénzügyi támogatások csökkentése. "Ezt a döntést meg kell változtatni" - hangsúlyozta.
Muiznieks beszélt a társadalmi egyenlőtlenségekről, arról hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetben van és reformokat kénytelen bevezetni, mindazonáltal kiemelte: az egyenlőtlenség nehezíti a gazdasági fellendülést, ezért külön figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportok - a nők, a gyerekek, az idősek és a kisebbségek - védelmére.
Felhívta a figyelmet, hogy Horvátországban szilárd jogi alapja van az emberi jogok tiszteletben tartásának, mégpedig az ombudsmani hivatalon keresztül.
A médiaszabadság terén két aggasztó dologra mutatott rá, nevezetesen a közszolgálati televízióban és rádióban történő elbocsátásokra és leváltásokra, valamint a non-profit média pénzügyi támogatásának megszüntetésére. Az uniós biztos úgy vélte, hogy a politikai tisztségviselők kijelentései, amelyekkel megpróbálták igazolni az újságírók elleni támadásokat, szintén károsak a demokráciára és a sajtószabadságra nézve.
A migránsok emberi jogainak védelme terén Muiznieks kifejtette, hogy aggodalomra ad okot az törvénytervezet, amely szerint bűncselekmény elkövetésével vádolják azokat, akik segítséget nyújtanak az illegális bevándorlóknak. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy új befogadóközpontok létrehozására van szükség, mert a meglévők túlzsúfoltak. Hozzátette: a hatóságoknak fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy a migránsokkal fizettetik meg ez utóbbiak őrizetbe vételének és kitoloncolásának a költségeit. Sürgette, hogy Horvátországnak ki kell dolgoznia egy hosszú távú politikát a migránsok integrálására a társadalomba, mert az Európai Unió tagjaként az ország vállalta, hogy a kvótarendszer alapján fogad bevándorlókat.
