Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy Matolcsy György személyesen vett részt az alapítványi juttatásokról szóló döntésekben. Az MNB nyereségének tartalékul kellene szolgálnia, mert ezek a források hiányozni fognak, ha az antiinflációs időszaknak vége lesz - mutatott rá a politikus. Schiffer András szerint a felelőtlen és törvénytelen költekezés a sikeres monetáris politika eredményeit teszi kockára és felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. Az LMP szerint Matolcsy Györgynek távoznia kell posztjáról.
Tállai András államtitkár minderre annyit reagált: a kormány a jegybanknak utasítást nem adhat és az utasítást nem fogadhat el. Majd a témához valójáb nem illően a növekedési hitelprogramról, illetve a devizahitelek forintosításában mutatott jegybanki segítségről beszélt. Megismételte azt, amit valójában az MSZP által kiperelt iratok már cáfolnak, hogy az alapítványok önálló jogi személyek, kuratóriummal, a gazdálkodási kérdések az ő felelősségi körükbe tartoznak.
Lemondásra szólította fel Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét a Demokratikus Koalíció szóvivője. Gréczy Zsolt a jegybanki alapítványoktól kiperelt és a Népszabadság birtokába jutott iratokra hivatkozva közölte: kiderült, hogy Matolcsy György hazudott. Annyi már bizonyos, hogy legalább az egyik alapítványnál személyesen döntött a költekezésről, ráadásul az összegek nagy része saját unokatestvére érdekeltségi körébe vándorolt - tette hozzá. Kiemelte, hogy a jegybankelnök összesen 44 esetben döntött a pénz elhelyezéséről. A milliárdos összegeket a legtöbb esetben Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitel Banknál és annak elődjénél, az Evobanknál helyezték letétbe - hangsúlyozta. Ráadásul Matolcsy Györgyöt a dokumentumok szerint mint a PADA kuratóriumi elnökét bízta meg az alapítvány a pénz kezelésével.
A szocialista Tóth Bertalan a parlamenti ülésen hétfőn arról beszélt, hogy Matolcsy György elmúlt hetekben feltárt botránysorozata hasonlít A Wall street farkasa című amerikai film történetéhez, azzal a különbséggel, hogy az adófizetők és a kirabolt devizahitelesek pénzét költik. Szerinte a jegybank elnöke a forint romlásával tudta előteremteni azt 266 milliárdos közpénzt amit sajátjukként költenek el. Úgy gondolták, ez elveszíti közpénz jellegét, és nem fog kiderülni, mire fordították, de tévedtek, lebuktak. Az egyik alapítvány esetében Matolcsy György és egy általa kinevezett kuratóriumi tag hozott döntést - jegyezte meg, s a maradék közérdekű adat kiadását követelte.
Tállai András ezúttal is megpróbálkozott az egyre kínosabbá váló elmúltnyolcévezéssel, azt mondta: Simor András elnöksége idején csődbe ment az ország, fizetésképtelenné vált, az IMF-segítségét kellett hívni. Most elősegíti az államadósság csökkenését, s a jegybank gazdálkodása eredményes és nyereséges.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról beszét, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonásáról a parlament döntött, a szocialisták aláírás gyűjtése okafogyottá vált. Emlékeztetett: népszavazásról szóló törvény meghatározza, hogy célhoz kötöttség szükséges, ez azonban megszűnt, ezért az aláírásgyűjtés illegitim, ennek alapján nem lehet kiírni népszavazást. Szerinte amíg ezt nem hagyják abba, illetve amíg az Alkotmánybíróság nem mondja ki, nem lehet kiírni a népszavazást, addig nem tudnak hozzányúlni a kereskedelmi dolgozók helyzetének javítását célzó joganyaghoz sem. Jelezte: a kereskedelmi dolgozók 30 ezer aláírást adtak át a frakciónak helyzetük javítása érdekében. Ezt ősznél előbb nem tudják a ház elé terjeszteni - közölte.
Korózs Lajos (MSZP) - már a kérdések idején - azt tudakolta: mire költené a kormány a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak juttatott 266 milliárd forintot. Az MNB "bűnözők rezidenciája", ezeknek a pénzeknek a nagy részét el akarták lopni - tette hozzá a szocialista politikus, aki éles szavakkal bírálta a jövőre tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelést is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az MSZP azt a látszatot akarja kelteni, mintha kormányzati döntés lenne, hogy az MNB-nyereség milyen jóléti célra költhető. Ezek az összegek nem részei a költségvetésnek - folytatta -, így a kormánynak nincs lehetősége dönteni a 266 milliárd forintról. A nyugdíjakat illetően ős is: elmúltnyolcévezett, azt mondta: a Fidesz-KDNP minden évben inflációt megegyezően, a vásárlóértéket növelve emelte a nyugdíjakat, illetve visszaadta azokat a pénzeket a nyugdíjasoknak, amit a szocialisták elvettek.
Tukacs István (MSZP) is vitatta, hogy a kormánynak nincs beleszólása, mire költi az MNB a 266 milliárd forintot, hiszen a jegybank százszázalékos tulajdonosa az állam. A politikus szerint ebből a pénzből teljesíteni lehetne az egészségügyben dolgozók követeléseit, például azonnal 50 százalékos béremelés kellene.
Rétvári Bence érdemi válasz helyett újfent az elmúltnyolcévezéssel próbálkozott, azt kérdezte, hol volt ez az eltökéltség, amikor a szocialisták voltak kormányon, és elvették az egészségügyi dolgozók 13. havi fizetését. Majd visszatérve a jelenbe, dícsérte kormányát, beszélt az alapellátás megnövelt támogatásáról, az 500 milliárd forintnyi fejlesztésekről, a várólisták csökkentéséről, a rezidensprogramról.
