A Fidesz és a kormány prominensei a forintárfolyam védelmének hangoztatásával is próbálja tompítani a jegybanki vezetők, élükön Matolcsy György jegybankelnök ellen több hete tartó támadássorozatot. A jegybank költekezésinek és a Pallas Athéné alapítványok viselt dolgainak nincs érdemi hatása a forint árfolyamára, így várhatóan nem szűnnek az ellenzéki kritikák.
Közismert tény, hogy a forint vezető devizanemekhez viszonyított árfolyama érzékenyen reagál mindenek előtt az ország gazdaságpolitikájának eredményességére, de - normál körülmények között - arra is, hogy a jegybank milyen monetáris politikát folytat. Ide értve az alapkamat meghatározását éppúgy, mint a jegybanki vezetők szóbeli megnyilatkoztatásait. A jelenlegi világgazdasági körülmények azonban aligha mondhatók normálisnak, legalábbis a közgazdaság korábban deklarált elméletei szerint. Ennek az a kézenfekvő oka, hogy a piacgazdaságot folytató országok legtöbbjében gyakorlatilag megszűnt az infláció, az alapkamatok szinte mindenütt a 0 százalék közelében vannak. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának újabb kamatvágási ciklusa érdemi befolyást nem gyakorol az euró-forint keresztárfolyamára. A hazai fizetőeszköz alapkamata 1,05 százalék, de sem ez, sem a 2013 márciusától már Matolcsy elnöksége alatt végrehajtott korábbi kamatvágások nem hatottak az forintárfolyamra.
Különösen az utóbbi időben azt lehet érzékelni, hogy az euró kurzusa mintha "becövekelte" volna magát a 300-315 forintos sávba. Ennek több okát szokták felsorolni a szakértők. Az egyik, s talán ez a legfontosabb, hogy a gazdasági világválság vége óta a magyar külkereskedelem tartós többletet mutat, s évről évre újabb és újabb rekordokat döntöget. (Jelenleg 311 forintot adnak az európai közös pénz egy egységéért.) A másik - ezzel szorosan összefüggő - ok, hogy ugyancsak évek óta a folyó fizetési mérleg pozitív, és ami korábban csak távoli célnak tűnt: a cserearány nemcsak, hogy nem romlik, hanem rendre javul, azaz az exportárak jobban nőnek mint az importé. Persze a makroelemzők tisztában vannak azzal, hogy ez a kegyelmi állapot nem tart örökké, arra lehet számítani, hogy idén a külkereskedelmi többlet némileg csökkenni fog 2015-höz képest, de aggodalomra így sincs semmi ok, az uniós pénzek beáramlása ismét lökést ad majd a gazdaságnak, a beruházásoknak, és jótékony hatással lesz az exportra is.
Éppen a magyar gazdaság exportorientáltsága az oka annak, hogy a jegybank - bár vezetői következetesen tagadják - a forint gyengítésében érdekelt, ennek cáfolatát azzal látják igazolni, hogy minden alkalommal kijelentik: az MNB-nek nincs árfolyamcélja.
A makrogazdaság helyzete olyan - függetlenül attól, hogy a magyar gazdasági növekedés mértéke és az ország versenyképessége elmarad a többi régióbeli országétól -, hogy sem a belpolitikai napi villongások, sem a jegybanknak a reá vonatkozó törvényt következetesen megsértő gazdálkodása, úgyis mondhatnánk felelőtlen pénzszórása, a forint árfolyamára semmiféle hatással nincs. Ennek oka pedig az, hogy a jegybank az árfolyamnyereségét költi el az unortodoxia tanainak hirdetésére, ingatlanok vásárlására és üzemeltetésére, műkincsek és műtárgyak beszerzésére, felesleges tanulmányutak finanszírozására. Az a 260 milliárd forint, amely nem a központi költségvetést gyarapítja, hanem Matolcsy György téveszméit szolgálja, igaz, hogy kedvezően hasznosulhatna az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátásban és más leszakadóban lévő területeken, de ennek a hatalmas összegnek a hiánya az állam gazdálkodását nem rendíti meg, nem teszi kiszámíthatatlanná, hiszen az MNB pénzeire az Orbán-kormány nem számít, mert maga is fő támogatója a Matolcsy György-féle hazardírozó jegybanki politikának.
Ezt mi sem igazolja jobban, mint Lázár Jánosnak a Kormányinfón tett kijelentése: "Amennyiben Orbán Viktort akarják támadni, akkor azt ne a jegybankon keresztül tegyék, mert aki a jegybank ellen intéz támadást, az a forintot veszélyezteti. Jelen pillanatban a jegybank gyengítése zajlik ezzel." Ezzel utalt arra a minden oldalú kemény bírálatra, amely a teljes magyar ellenzék részéről az MNB-re zúdul, azt követően, hogy egyre több részlet lát napvilágot a Pallas Athéné Alapítványok rossz hírű működése mellett a Quaestor-ügy feltáratlansága és az ügyfelek erősen bírálható kártalanítása miatt. Matolcsy György lemondását is követelik. Ennek azonban a forint árfolyamára semmiféle hatása nincs.
A Fidesz azonban nem volt ilyen kényes, amikor vezető politikusai 2010 júniusában az előző MNB-elnök, Simor András időszakában, kormányra kerülésüket követően felelőtlen kijelentésekre ragadtatták magukat. Amíg Szijjártó Péter most külgazdasági és külügyminiszterként úgy nyilatkozik az állami rádióban, hogy Matolcsy György a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnöke, és általa évente 50-100 milliárd forinttal több marad a költségvetésben, addig hat esztendeje, mint Orbán Viktor kormányfő szóvivője a megelőző Bajnai-kormány gazdaságpolitikáját hamis módon és kizárólag riogató jelleggel úgy bírálta, hogy "nem túlzás államcsődről beszélni." Ez a kijelentés azt követően hangzott el, hogy Kósa Lajos, a Fidesz akkori ügyvezető alelnöke, jelenlegi parlamenti frakcióvezetője egy debreceni konferencián ugyancsak úgy fogalmazott, hogy "a jelenlegi cél a közvetlen államcsőd elkerülése, és a krízis időszakára egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni." Varga Mihály, a teljesen eredménytelenül működő akkori gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője (jelenlegi nemzetgazdasági miniszter) ehhez hozzáfűzte Magyarországon "gazdasági vészhelyzet" van. Sőt Orbán Viktor is megszólalt, a magyar helyzetet "siralmasnak" ítélte meg. Sőt olyan vád is elhangzott: az előző kormány manipulálta a számokat.
A teljesen megalapozatlan, a kormányzat, illetve a kormánypárt részéről elhangzott vészmadárkodás után a forint az esztendő legnagyobb mértékű egy napon belüli gyengülését szenvedte el, egy euró árfolyama 274 forintról 281 forint környékére ugrott, s csak napok múlva nyugodott meg.
A 2010-es és a 2016-os helyzet alapvetően különbözik. A hat esztendővel ezelőtti, újonnan alakult Orbán-kormány a nemzetközi pénzpiacok körében még nem vesztette el hitelességét, azaz reagáltak a megnyilatkozásaikra. Manapság Lázár János vagy Szijjártó Péter megnyilatkozásait, hiába kormánytagokról van szó, az ellenzéknek szóló - egyébként hiábavaló - üzenetként könyvelik el, amelyre a forint meg se rezdül.
A felügyelőbizottság szerint minden szép és jó...
A jegybank felügyelőbizottságának kormánypárti tagjai az értéktár-program és az alapítványok környékén is mindent rendben találtak, az ingatlanügyeket vizsgáló Nyikos László - a felügyelőbizottság egyetlen ellenzéki tagjának - az MNB ingatlanvásárlásait kifogásoló jelentését viszont elutasította az fb. Sőt akár el is vehetik az ügyet a túl mélyre vájkáló Nyikostól - lengette be Papcsák László fb-elnök. Holott a valamikori számvevő, később jobbikos országgyűlési képviselő csak feltárta azt ami eddig is nyilvánvaló volt: hihetetlen profitot - a hírek szerint mintegy három milliárd forintot - zsebelhetett be az MNB offshore partnere az Eiffel Palace aladásából. Nyikos azt mondta: az Eiffel Palace adásvétele felveti a gyanút, hogy egy „agytröszt” koordinálta ezt az akciót, de hogy kik lehetnek ennek az agytrösztnek a részesei, arról nem kívánt beszélni.
Az MNB – Nyikos jelentésében értékelt – ingatlanvásárlásainak lebonyolítása szabályos volt, többségük nem volt racionális döntés eredménye - számolt be a vizsgálatairól testület egyetlen ellenzéki tagja az ATV Szabad szemmel című műsorában. Ráadásul a hat ingatlan közül négyet alapítványok kaptak meg megvásárlásuk után. Ezt az MNB nem tehette volna meg, mivel a jegybanktörvény alapján az MNB csak a bírságbevételből támogathatja a jegybanki alapítványokat, ami nem 260, csupán 4 milliárd forintot tett ki 2014-ben.
A Fidesz Simort folyamatosan támadta
Alaposan átértékelte a jegybankhoz fűződő kapcsolatait és a jegybanki politikáról alkotott véleményét a Fidesz el elmúlt hat év alatt. Míg Simor András korábbi jegybankelnök és a jegybank önállósága csípte a szemüket, most csöppet sem zavarja őket Matolcsy viselkedése, miután az MNB deklarálta, tevőlegesen is segíti a kormány gazdaságpolitikáját.
Simort 2010 előtt és után egyaránt sorozatos támadások érték. Orbán Viktor pártelnök, valamint az ellenzéki erő vezető gazdaságpolitikusai többször is élesen bírálták mind az intézményt, mind annak vezetőjét. Fidesz 2009 végén, 2010 elején frontális támadást indított Simor ellen, mondván, hogy a jegybankelnök szerintük elhibázott kamatpolitikája (az egy évig elhúzódó kamatvágás) hozzájárult az országot sújtó gazdasági-pénzügyi válság elmélyítéséhez. A 2008-a pénzügyi válságot követően az MNB törekvése a 11 százalék feletti alapkamattal a tőke megtartása volt, Orbán - már hatalmon - viszont 6,0 százalékos rátát sürgetett, mondván: ha az alapkamat alacsony, akkor hitelt kapnak a cégek, és ez segít a munkaerő megtartásában. Később a Járai Zsigmond vezette felügyelőbizottság, majd az Állami Számvevőszék "célzott vizsgálatai" sem javították a független jegybankról alkotott képet, élesen támadták, de legalábbis kritizálták a jegybankelnököt.
Az offsore-lovagozás is Simorral indult, igaz nem alap nélkül, miután egy ciprusi befektetési cégbe utalt 800 millió forintot, amit a támadások hatására hazautalt.
Miközben a Matolcsy vezette jegybank és holdudvara, alapítványai tele vannak hatalom közeli emberekkel, Simor időszakában hetekig tartó kampány folyt Braun Róbert alkalmazása miatt, miután kiderült, hogy a külsős tanácsadó megújította MSZP-s tagságát.
A jegybankelnöki fizetés akkor is, most is lényegi kérdés. Orbán Simor megregulázásának lehetőségét látta abban, hogy a 8 millió forintos fizetését két millióra vágja vissza. Simor is visszavágott, ezt követően egy forintért végezte jegybankelnöki munkáját. Napjainkban Matolcsy György minden bizonnyal presztízsveszteségként élte meg, hogy az állami pénzből fizetett vállalatvezetők közül szinte utolsóként emelték ötmillióra a jegybankelnökségért kapott jövedelmét.
