Ausztria;államfőválasztás;Norbert Hofer;Alexander Van der Bellen;

- További meglepetéseket tartogat Ausztria

Az már nem kérdés, hogy az államfőválasztás új korszakot nyit az osztrák belpolitikában, de az első forduló utáni első közvéleménykutatás további meglepetéseket sem zár ki. Akár a szabadságpárti Norbert Hofer, akár a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lesz Ausztria elnöke, még nem volt példa arra, hogy az ellenzék által támogatott személy legyen az új elnök. A második fordulót május 22-én rendezik, és a tegnap nyilvánosságra hozott első felmérés szerint a két jelölt fej-fej mellett halad, támogatottságuk teljesen megegyezik, írta a Reuters hírügynökség.

A Gallup által végzett kutatás adatai szerint a választói opciók 50-50 százalékban oszlanak meg a nyíltan euroszkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer és a zöldpárti Alexander Van der Bellen között. A választási részvételi szándék magas, a megkérdezettek 77 százaléka jelezte, hogy biztosan, 9 százalék pedig, hogy valószínűleg élni fog szavazati jogával. Az első forduló is magas érdeklődés mellett zajlott, közel 70 százalékos részvétellel, miközben a hat évvel korábbi elnökválasztás iránt, amelyen a jelenlegi államfő, Heinz Ficher második mandátumát szerezte meg, alig 50 százalékos volt a részvétel. Ausztriában egyelőre nem körvonalazódik egy olyan széles körű összefogás a szélsőjobboldali szabadságpárti jelölt hatalomra jutásának megakadályozására, mint Franciaországban, amikor 2002-ben az elnökválasztáson Jean-Marie le Pen megválasztását, tavaly pedig a lánya, Marine vezette Nemzeti front győzelmét kellett megakadályozni a helyhatósági választásokon.

Az osztrák „bénultsághoz” vélhetően nagymértékben hozzájárul, hogy a két nagy, vagy egymást váltva, vagy nagykoalícióban kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltjei kiábrándító eredménnyel, egyaránt 11, 2 százalékkal negyedik helyre futottak be az első fordulóban. A kormánypártok hívei egyelőre még nem emésztették meg, hogy egy ellenzéki jelöltre kell voksolniuk, ha el akarják kerülni, hogy országuk újra „szégyenpadra kerüljön, mint történt az Jörg Haider kormányra emelésekor 1999-ben.

Amerikai-orosz együttműködéssel sikerült elérni, hogy a péntek éjféltől 24 órás fegyvernyugvás lépjen hatályba Damaszkuszban, 72 órás pedig Latakiában és Aleppóban. A genfi béketárgyalások következő fordulója tervek szerint május 10-én kezdődik.