Mivel végül a jobboldali pártcsalád szerezte meg a legtöbb mandátumot az EP-ben, ezért a volt luxemburgi kormányfő, Junker lett az Európai Bizottság elnöke. Sokan úgy vélték, hogy ezzel a kiválasztási folyamattal közelebb lehet hozni az emberekhez az Európai Uniót, ez azonban nem bizonyosodott be. Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök kezdettől fogva fenntartásaikat hangoztatták a listavezető állítás kapcsán.
Az EP képviselői szerint a módszer bevált, s törvényileg is biztosítani kell, hogy hosszabb távon is ez a jelöltállítási rendszer maradjon érvényben. Csakhogy ezt nem támogatja az EU állam- és kormányfőinek többsége, ők vissza akarnak állni a régi rendszerre. S ha sikerül megállítaniuk az EP-t, akkor a jelöltállítás egy egyszeri kísérlet marad az EU történetében – írja a német napilap. Mindez azt is jelentené, hogy a Bizottság következő elnökét a nyilvánosság kizárásával választanák meg.
Jo Leinen EP-képviselő a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, a jelöltállítás mérföldkő volt afelé, hogy igazi európai választásokat rendezzenek. „Ezért is lenne fontos, hogy hasonló mederben történjék a 2019-es választás is” – fejtette ki.
