Ismét nehéz helyzetbe kerülhet Athén, miután egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni a hitelezőkkel a további költségcsökkentő intézkedésekről. Ciprasz kormányfő hiába kezdeményezte rendkívüli uniós csúcs összehívását, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy vélte, ez teljességgel szükségtelen. Donald Tusk ET-elnök kifejtette, el kell kerülni, hogy ismét bizonytalan helyzetbe kerüljön Athén, ezért mihamarabbi időpontot kell kitűzni az euróövezeti csoport következő ülésére.
Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője bejelentette, hogy a tervekkel ellentétben az Eurogroup mégsem tart találkozót csütörtökön, mert további tárgyalásokra van szükség. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azt remélték, gyorsan sikerül dűlőre jutni Athénnal a megszorításokról, amely lehetővé tette volna Görögország számára, hogy megkapja a tavaly neki megszavazott harmadik hitelcsomag újabb hitelrészletét. Erre azért lenne szüksége, mert júliusban újabb hitelrészleteket kell törlesztenie. A görög kormány Wolfgang Schäuble német pénzügyi tárcavezetőt és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vádolta az Eurogroup ülésének elhalasztásáért.
Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezérigazgatója meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül a megállapodás Athénnal. Azt is közölte, lehetetlenség előre megjósolni azt, melyik előrejelzés válik be az ország pénzügyeivel kapcsolatban. Hozzátette azt is, hogy Athén el van maradva a privatizációval és a munkaügyi reformmal.
A megállapodás elmaradása miatt négy százalékkal esett az athéni tőzsdeindex értéke. Az emberek is mind jobban aggódnak, amit az is igazol, hogy a Twitteren a legtöbben a Grexit szóra kerestek rá. Ami azonban ennél is komolyabb bizalomvesztést mutat, hogy sorban harmadik hónapja esik a bankbetétek összege.
Ugyanakkor, hogy nem végleges szakításról van szó, az is mutatja: Görögországban maradtak a trojka képviselői, s nem határoztak meg a hitelezők számukra dátumot arra, meddig maradjanak a görög fővárosban, s egyeztessenek vendéglátóikkal.
A görög média nem zárja ki, hogy Ciprasz idő előtti választást irat ki, bár erőteljesen kérdéses, hogy az idő előtti voksolás tiszta parlamenti viszonyokat teremtene.
Athénban nagy a felháborodás amiatt, hogy a hitelezők, elsődlegesen a Nemzetközi Valutaalap, ragaszkodnak ahhoz: a már tavaly megbeszélt 5,4 milliárd eurós megszorítás mellett további 3,6 milliárd euróval kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat legalábbis abban az esetben, ha az ország 2018-ra nem tudja teljesíteni a GDP-hez viszonyított, adósság nélkül számított 3,5 százalékos elsődleges többletet. Erre pedig nagyon kicsi az esély. A görög kormány szerint erről a kitételről szó sem volt a tavalyi megállapodás során. Athén egy úgynevezett automatikus stabilizációt javasolna, amely szerint ha tíz százalékkal térnének el a kitűzött céltól, akkor ennyivel kellene csökkenteni a költségeket. Ezt azonban a hitelezők utasítják el.
A helyzet mindenesetre nem reménytelen, mert az 5,4 milliárdos megszorításról sikerült megállapodni. Ez a csomag egyebek mellett adóemeléseket, illetve nyugdíjcsökkentéseket tartalmaz. Alekszisz Ciprasz nincs könnyű helyzetben, mert a Szirizán belüli 53-as platform közölte, semmilyen további megszorítást sem hajlandó megszavazni.