A szervezet közleményében azt írták, hogy míg a Jobbik-szimpatizánsok nélküli teljes felnőtt népesség mindössze 14 százaléka határozza meg magát radikálisként, addig a Jobbik-táboron belül 44 százalékos ez az arány.
Úgy fogalmaztak, hogy Vona Gábor "kockázatos lépésre szánta el magát" a belső ellenzék elnökségből való kiszorításának szándékával. A pártelnök taktikája komoly töréshez vezethet, hiszen a belső ellenzéket leginkább a párt radikális szárnyához sorolt pártvezetők jelentik - írták.
Hozzátették: a radikális pártvezetők háttérbe kerülésével lemorzsolódhatnak a Jobbik-tábor majdnem felét kitevő radikális szimpatizánsok, és kérdéses, hogy a teljes felnőtt népesség körében magát mérsékeltként meghatározó szélesebb választói réteg mekkora részét tudja a párt támogatói közé vonzani Vona Gábor. A Nézőpont Intézet az áprilisi pártpreferenciákat is ismertette. A teljes felnőtt népességen belül a Fidesz-KDNP 29 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 11, az MSZP-é 10, a DK-é és az LMP-é 4-4, az Együtté 2, a PM-é 1, míg az egyéb pártoké 2 százalékos. A rejtőzködők és nemszavazók összességében 37 százalékot tesznek ki.
A "legvalószínűbb listás eredmények" alapján a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik 26, az MSZP 13, a DK és az LMP 7-7, az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékon áll. A még Vona Gábor bejelentése előtt készült kutatásban "a Jobbik szimpatizánsai láthatóan jóval aktívabbak voltak, mint az MSZP-támogatók". Kérdés, hogy a következő hónapban miként alakul a Jobbik legvalószínűbb listás eredménye a radikális szimpatizánsok esetleges elbizonytalanodása esetén - írták.
A Heti Válasz megbízásából készített telefonos közvélemény-kutatást április 15-20. között végezték ezer ember megkérdezésével. A minta reprezentatív, ezerfős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék - olvasható a közleményben.
Vona Gábor pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a jelenlegi alelnökök közül - elnöki jogkörével élve - nem támogatja Novák Előd, Apáti István és Szávay István újrázását. Döntését véglegesnek nevezte.
