Kontrát Károly a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításának általános vitájában azt mondta, a közelmúltban elkövetett párizsi és brüsszeli terrorcselekmények miatt egyértelmű, hogy a terrorizmus a bevándorláshoz is köthető. Hozzátette, a brüsszeli terrorcselekmények tanulságait levonták: fokozni kell a biztonsági intézkedéseket, a kormány ezért döntött a törvénycsomag megalkotása mellett. Az előterjesztésről háromszor is tárgyaltak a parlamenti pártokkal, lévén kétharmados törvényeket is érint a módosítás.
A javaslat főbb pontjai közül Kontrát Károly kiemelte az értékelő, elemző feladatokat ellátó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását. Hozzátette: a Tibek a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bázisán jön létre, annak jogutódjaként működő, új nemzetbiztonsági szolgálat lesz.
Az államtitkár közölte, az alkalmazásszolgáltatók a jövőben nem nyújthatnak olyan titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást, amelynek adataihoz a titkosszolgálatok bírói engedély birtokában nem férhetnek hozzá. Ha az alkalmazásszolgáltató nem működik együtt a hatósággal, akkor bírsággal sújtható - mondta.
Ellenzéki kezdeményezésre módosítják a büntető törvénykönyvet (Btk.), és egyes bűncselekmények estén 12 évre szállítják le a büntethetőség korhatárát.
Hozzátette: büntetendőnek minősül a terroristacsoport szervezése, valamint ha valaki egy terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területén átutazik, kiutazik. Büntetendő lesz az, aki nagy nyilvánosság előtt terrorizmus támogatására hív fel, illetve terrorizmust támogató hírverést folytat - részletezte az államtitkár.
Kontrát Károly azt mondta, a pénzügyi intézmények esetén az elektronikus úton történő adatkérések bevezetése érdemben gyorsítja fel az Alkotmányvédelmi Hivatal munkáját, amelynek eredményeként a titkosszolgálatok azonos időben láthatják az esetleges pénzmozgásokat.
Mint mondta, módosítják a büntetés-végrehajtási törvényt, vagyis egyes terrorfokozatok elrendelése esetén korlátozhatóak lesznek az elítéltek jogai. Példaként említette, hogy korlátozhatják a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzést, szakképzésben és továbbképzésben való részvételt, illetve, hogy az elítélt milyen tárgyakat tarthat magánál.
Kontrát Károly kitért arra, hogy a módosítás kötelezi a szolgáltatókat, hogy biztosítsák a rendőrök, a mentők és kórházak által használt telefonvonalak folyamatos működését, elérhetőségét.
Szólt arról is, hogy lehetővé válik egyes tömegrendezvények korlátozása, esetleg megtiltása is, ha kettes vagy magasabb készenléti fokozatot rendelnek. Szerinte erre azért van szükség, mert önmagában az is veszélyes lehet, ha egy időben sok ember tartózkodik egy helyen. Jelezte, a módosítás nem vonatkozik a gyülekezési törvény alá tartozó rendezvényekre.
MSZP: közel van az egyetértés, de még nem jött létre
Molnár Zsolt (MSZP) szerint nagyon közel van az egyetértés a javaslatról, de még nem jött létre. Hozzátette: a Tibek adatkezelési szabályait pontosítani kell, és át kell gondolni azt, hogy rendeletben korlátozzák a tömegrendezvényeket. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, az nem fér össze a jogállami működéssel, és ugyan értik, hogy kell valami korlátozás, de szerintük csak a legszükségesebb esetben, egyedi mérlegeléssel.
Közölte, a menekültkérdés és a terrorizmus között éles határvonalat kell húzni, mert azok, akik az eddigi terrorcselekményeket elkövették, uniós állampolgárok voltak. Szerinte az összefüggést nem lehet kizárni, de az összemosás pártpolitikai célokat szolgál.
Molnár Zsolt áttekintette, hogy az eredeti javaslatnak milyen "vadhajtásai" voltak, és úgy látta, hogy komoly vívmány lehet Btk.-módosítás, amely a terrorcselekményeket csírájában képes lesz elfojtani.
LMP: nem megnyugtató, hogy "két szálon fut a történet"
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben okkal rendült meg az európai emberek biztonságérzete, új típusú terrorfenyegetettséggel kell szembenézni, és ilyen helyzetben a felelős kormányoknak, parlamenteknek meg kell tenniük a szükséges biztonsági intézkedéseket.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem szabad olyan hibát véteni, mint amilyet az Egyesült Államok elkövetett 2001. szeptember 11. után, jelesül, hogy a terrorfenyegetettséget a polgárok teljes megfigyelés alá vonására használják fel. Nem létezhet olyan biztonsági kihívás, amely miatt a szükségesség, arányosság és célhoz kötöttség követelményeinek búcsút mondanának - húzta alá az LMP-s vezérszónok, megjegyezve, hogy ha a szükségesnél nagyobb mértékben készletez információkat a hatalom, az egyben növeli a biztonsági kockázatot is.
Schiffer András szerint nem megnyugtató az sem - folytatta -, hogy "két szálon fut a történet", azaz hogy a BM és a honvédelmi tárca külön nyújtotta be a terrorellenes csomagját a parlamentnek. Az LMP-s politikus fő kritikája a BM-előterjesztéssel kapcsolatban arra vonatkozott, hogy hiányosnak tartja az adattovábbítás naplózási szabályait.
Szelényi: több garancia kell
Szelényi Zsuzsanna (független) arról beszélt, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció miatt a terrorizmus a könnyen elérhető civil célpontok felé irányul, ezért állandó erőfeszítések szükségesek a megelőzés érdekében. Értékelése szerint Magyarország nem elsődleges célpont, érintettsége nem vethető össze olyan európai államokéval, amelyekben milliós nagyságrendben élnek muszlim állampolgárok.
Az Együtt politikusa szerint a kormány jelentős jogosítványokat követel, ugyanakkor fontos garanciafeltételek hiányoznak. Amellett érvelt, hogy az állampolgárok jogait érintő rendelkezéseket nem rendeletben, hanem törvényben, az Országgyűlésben kellene szabályozni. Szelényi Zsuzsanna szerint maximálisan össze kell hangolni a munkát az uniós és nemzetközi partnerekkel. Azonban aggályát fogalmazta meg Magyarország orosz befolyásoltsága, továbbá a letelepedési kötvények átláthatatlansága miatt.
MSZP: a TEK megbukott
Harangozó Tamás (MSZP) a Terrorelhárítási Központ (TEK) bukásaként értékelte a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) létrehozását, szerinte a TEK alkalmatlan minden fázis kezelésére. A tömegrendezvényeket érintő korlátozásokról szólva azt mondta, hogy a szándékot és felelősséget érti, ugyanakkor rákérdezett arra, mi köze ennek a katasztrófavédelmi törvényhez.
A szocialista politikus bírálta, hogy pártja büntetőtörvénykönyv-módosítását decemberben leszavazták, most azonban annak több eleme szerepel a kormányzati javaslatcsomagban. A javaslatot megelőző ötpárti egyeztetéseket bohózatnak minősítette, amit egyebek között azzal indokolt, hogy kedden egyéni képviselők nyújtottak be alaptörvény-módosítást a Háznak.
Vadai: a terrorizmus elleni küzdelmet ott kell megvívni, ahol keletkezik
Vadai Ágnes (független) elsődleges szempontként hivatkozott az emberek biztonságára, ugyanakkor értékelése szerint a terrorizmus elleni küzdelmet ott kell megvívni, ahol keletkezik. Szerinte Magyarországon alacsony egy támadás lehetősége, de fontos, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel.
A DK-s politikus szintén szélesebb körű társadalmi párbeszédet tart szükségesnek és az emberek tájékoztatását szorgalmazta. Kitért arra is, hogy szerinte az ország orosz kapcsolatai akadályt jelentenek a nyugat-európai titkosszolgálatokkal való együttműködésben.
A Tibek-kel kapcsolatban szóvá tette, hogy a "csúcstitkosszolgálat" nem pusztán a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen gyűjthet adatokat, hanem a kormány kérésére más biztonságpolitikai elemzéseket is készíthet. Vadai Ágnes azt mondta: a szervezet létrehozása nem garancia arra, hogy ne vesszenek el az információk a szervek között, arra a tárcaközi bizottság lenne az út.
Fodor: a kormány eljátszotta az ellenzék bizalmát
A szintén független képviselő Fodor Gábor kijelentette: bár az Iszlám Állam elleni fellépést a Liberálisok támogatják, a javaslatot nem, a kabinet ugyanis szerinte nem tett meg mindent annak érdekében, hogy politikai konszenzust teremtsen arról. Kijelentette: a migrációs válsághelyzet kihirdetésével a kabinet már korábban eljátszotta az ellenzék bizalmát. Hozzátette: nem látja szükségét a változtatásnak, és az "oroszbarátságot" is politikai problémának tekinti, amely miatt szerinte a nyugati titkosszolgálatoknak sincs bizalma Magyarország iránt.
