Kissé kuszára sikeredett ezúttal is az eszmefuttatása. Az interjú egy pontján például kijelenti, hogy osztja Helmut Kohl álláspontját, vagyis Európában közösen kell meghozni a döntéseket. Kicsivel később azonban már arról beszél, hogy a menekültek befogadásáról a nemzeti parlamenteknek kell döntenie. Kárhoztatja a Törökországgal kötött menekültügyi megállapodást, s alig burkoltan elutasítja a török állampolgárok vízummentességét. Elfelejti, hogy a jogtiprásairól elhíresült ankarai rezsim, amely egyébként nem tarthatna igényt Brüsszel részéről egy ilyen kedvezményre, többek között éppen azért szemtelenedett el, mert az uniós intézmények még saját tagállamaikkal, elsősorban az Orbán Viktor vezette Magyarországgal sem tudják betartatni az EU alapokmányában deklarált demokratikus normákat.