Tóth Bertalan, MSZP-s politikus hatpontos intézkedéscsomagot is javasolt: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogkörének kiterjesztése az alapítványokra; a parlament költségvetési bizottságának vizsgálata a tiltott monetáris finanszírozás miatt. Az ügyészség végezzen törvényességi ellenőrzést az alapítványoknál és a közbeszerzési hatóság is folytasson eljárást - sorolta. Tóth Bertalan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte az alapítványok közbeszerzései miatt, illetve arra szólította fel az alapítványokat, kitakarás nélkül bocsássák rendelkezésre az adatokat.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára indulatosnak és megalapozatlannak minősítette a képviselő kijelentéseit. Az államtitkár ismét nem érezte kínosnak hat év kormányzás után az elmúltnyolcévezést, és bírálta a szocialista kormányok alatti jegybankelnök, Simor András tevékenységét.
A hvg.hu kedd reggel kapott értesítést arról, hogy Fekete Norbertet, a lap riporterét határozatlan időre kitiltják a parlamentből, mert a Sajtóiroda munkatársának többszöri figyelmeztetése és felszólítása ellenére is folytatta tevékenységét, és nem volt hajlandó elhagyni a Déli Társalgó és az Országház Kupolatermének területét- írja a 444.hu. Az újságírót "engedély nélküli forgatás", és "a szabályokkal való nyílt és tudatos szembeszegülés" miatt tiltotta ki Kövér László házelnök. Így járt az Index két munkatársa, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc is, a Népszabadság Online videósai, Kovács Klára és Mándli Iván, és a 24.hu tudósítója is. A Népszabadság hétfői videóján lehetett már látni, hogy Havasi Bertalan azt mondja, következményei lesznek annak, hogy olyan területen forgatnak, ahol az országgyűlés rendje szerint nem lehet.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője megemlékezett arról, hogy éppen 30 évvel ezelőtt, április 26-ra virradóra történt meg az ENSZ szerint az emberiség legnagyobb környezeti katasztrófája, amikor a csernobili atomerőmű fűtési rendszerének meghibásodása miatt robbanás történt. A politikus szerint Csernobil azt tanítja a világnak, hogy nincs biztonságos atomenergia. Felszólította a jogalkotókat: gondolják át a paksi atomerőmű bővítését.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a paksi erőmű Magyarország villamosenergia-ellátásának 43-45 százalékát biztosítja. A katasztrófa kapcsán az államtitkár azt találta mondani, hogy a Titanic elsüllyedése jelentős hajózási katasztrófa volt és jelentős légi katasztrófák is történtek, de ettől nem tiltották be sem a hajózást, sem a repülést.
Az Országgyűlés házbizottsága nem foglalt állást a fideszes politikus, Németh Szilárd (Fidesz) hétfői napirend előtti felszólalásáról, a testület a nemzetbiztonsági bizottsághoz továbbította a kérdést. A házbizottsághoz a Jobbik fordult, mert úgy értékelte, hogy a kormánypárti politikus minősített adatokat is megosztott a parlament nyilvánosságával amikor arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat. A testület keddi ülésén azt állapította meg, hogy nem illetékes az ügyben, mivel nem titokgazda.
A fideszes Kósa Lajos az ország egyik legégetőbb problémájáról beszélt. Nem, nem az egészségügyről ahogy az oktatásról sem, de még csak nem is a jegybank alapítványainak ügyéről, hanem a Magyar Idők cikkéről, miszerint: Medgyessy Péter kenőpénz kaphatott.
A volt szocialista kormányfő a Népszavának azt mondta, nevetséges, csúsztatásokkal teli címlapos cikkel próbálja őt lejáratni a Magyar Idők. Medgyessy Péter lapunknak azt is elmondta, hogy azon túl, hogy egy közleményben reagál a történtekre, érdemben nem kíván foglalkozni a cikkel.
A frakcióvezető a plénum előtt elmondta a cikk tartalmát: a Magyar Idők információi szerint a szocialisták miniszterelnöke, Medgyessy Péter családi cége ebből a kenőpénzből 600 ezer eurót, azaz 180 millió forintot kapott. A politikus azt firtatta - vajon a parlamentben kitől? - hogy Medgyessy Péter el tud-e számolni ezzel a pénzzel, hol van a többi pénz, illetve kik azok, akik érintettek az ügyben.
Szerinte Demszky Gábor volt főpolgármester, Bajnai Gordon volt miniszterelnök és a BKV felelős vezetőinek körében kell keresni a maradék pénzt. Hozzátette: a Legfőbb Ügyészségnek - amely Tarlós István főpolgármester bejelentése nyomán már régóta nyomoz - meg kell hallgatnia ezeket a volt politikusokat is. Kósa szerint a magyar demokrácia 25 éves történetében miniszterelnököt ilyen súlyos vád még nem ért, és Medgyessy Péternek el kell számolnia azokkal az összegekkel, amit korrupció gyanánt átutaltak neki.
Vita a jegybanktörvényről
Vas Imre (Fidesz) a törvényalkotási bizottság többségi véleményét ismertetve arról beszélt: az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket pontosították, illetve törölték, az Ab észrevételeinek maradéktalanul eleget téve. Jelezte: garanciális szabályként írják elő, hogy az alapítványok gazdálkodását az ÁSZ jogosult és köteles ellenőrizni.
A kisebbségi véleményt ismertetve a szocialista Bárándy Gergely leszögezte: az eredeti törvényjavaslat elfogadása az időhúzáson kívül másra nem volt alkalmas, s ez már az államfőnek, az Alkotmánybíróságnak is sok volt. Szerinte Matolcsy György jegybank elnök 5 milliós fizetése eltúlzott.
Tállai András, a kormány nevében jelezte: a módosító javaslatokat támogatják.
Képviselői hozzászólások
Burány Sándor (MSZP): múlt péntek óta - amikor az MNB feltette a képviselőik által kiperelt adatokat - tudható, mit akartak eltitkolni. Matolcsy György esetében olyan kiterjedt üzleti tevékenységről van szó, ami már felveti a törvényellenesség gyanúját. A jegybank-elnöknek azonban a botrány kirobbanása után sem jutott eszébe lemondani, ellenben a Fidesznek eszébe jutott, fizetésemelést adni neki. Képviselőtársa Bárándy Gergely a jegybank-elnök távozását követelte.
Schiffer András (LMP) : miért gondolta az államtitkár és az előterjesztő Bánki Erik, hogy az a vagyontömeg, amiről az Ab állást foglalt, elveszítette el közpénz jellegét. Szerinte ami kiderült az elmúlt öt napban, azért nem fizetésemelést kellene adni Matolcsy Györgynek. Ilyenért civilizált országában vezető száron viszik el az érintettet, ha az ügyészség a helyén van. A Matolcsy György és "tettestársai" fizetéséről szóló javaslatot vissza kell vonni és kezdeményezni leváltását. Szégyen és gyalázat, hogy egy ilyen ember közjogi pozíciót betölthet Magyarországon. A többlet nem a jegybank-elnök varázslatos tevékenysége nyomán keletkezett, ez hiányzik a hitel- és brókerkárosultak zsebéből.
Szabó Szabolcs (független): az Együtt nem támogatja a javaslatot. Nem önmagával azzal van a baj, hogy ki hány millió forintot keres, hanem az a kérdés, milyen munkát végez. Matolcsy György rossz munkát végez, nem ért a szakmájához, s neki kellene azért fizetnie, hogy beengedik a Magyar Nemzeti Bank épületébe - szögezte le.
Bánki Erik (Fidesz) előterjesztőként azt mondta: szerinte érdemi felvetés nem hangzott el a vitában, csak politikai lózungokat hallottak. Korrekt döntés született az Ab részéről, a testület állásfoglalása alapján dolgozták át a törvényt - közölte, majd elmúltnyolcévezett egy jót, és a jegybank elnök munkáját érintő felvetésre azt mondta: Simor András korábbi elnök idején a jegybank monetáris politikája megbukott.
Végül az alkotmányellenességet korrigálva változtatott az MNB-törvényen a Ház. E szerint a jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek.
Változásokat hoztak az életünkbe:
Elfogadták az újabb egészségügyi törvénycsomagot
Elfogadta az Országgyűlés az újabb egészségügyi törvénycsomagot. A tíz jogszabályt érintő döntés értelmében egyebek között változik a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága, a fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhet, továbbá négy új pszichotróp vegyülettel bővül ezen anyagok jegyzéke.
Elég lesz egy szervnek bejelenteni az adatváltozásokat
Július 1-jétől elég lesz egy hatóságnál bejelenteni az esetleges adatváltozásokat, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a kormánynak a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló indítványát. Az eddigi gyakorlat szerint ha az ügyfél valamely adatát - például a lakcímét vagy a székhelyét - több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie. A értelmében, ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból - a rendőrségtől - tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.
Tervezői művezetőt kell alkalmazni az új lakóházak építésénél
Az Országgyűlés kedden kötelezővé tette tervezői művezető alkalmazását a 300 négyzetméternél nem nagyobb hasznos alapterületű új lakóházak építésénél. A képviselők a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára 136 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A képviselők kimondták azt is, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.
Állami tisztviselők értékelik a projekteket
A fejlesztési forrásokra vonatkozó új pályázati értékelési rendszer lényege, hogy a folyamatot állami tisztviselők, állami érdekkörben dolgozók végzik, ezzel megszűnik az értékelések kiszervezése - ismertette korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ezzel átláthatóbb és igazságosabb viszonyok jönnek létre, és csökken a korrupciós kockázat. A 117 igen, 37 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadott jogszabályváltozás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
