A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek - mondta.
A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint "tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.
Orbán Viktor az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről úgy fogalmazott: az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, egy nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek "mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei".
A kormányfő hozzátette, pontosan tudták, milyen támadások lesznek az alkotmányozás miatt. Ezért köszönetet mondott az akkori köztársasági elnöknek, a mostani ünnepségen is részt vevő Schmitt Pálnak, mert ő szintén tudta, milyen következményei lesznek az aláírásának. "A külső és idegen erők soha nem fogják neki (...) megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki" - fogalmazott.
Orbán Viktor szerint az alkotmány körül mindig lesznek "elitviták", a magaskultúrájú Magyarországon különösképpen. "Olyan gondolkodó rétegei vannak ennek a hazának, amelyek mindig több gondolatot termelnek, mint amennyit fel lehet használni."
Azt az akarat kérdésének nevezte, hogy lehet-e békésen, a hatályos alaptörvényt tisztelve együtt élni, miközben az alkotmány alapjaira vonatkozó szellemi koncepciók kizárják egymást. Ehhez el kell sajátítani "a békés egyet nem értés kultúráját" - mondta, úgy fogalmazva, hogy "a demokráciában a szembenálló felek a koponyákat nem leszakítják, hanem összeszámolják".
MTI Fotók: Kovács Tamás
Az alaptörvény kihirdetése óta eltelt öt év távlatából az látszik, hogy a viták lángja kialudt, és az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen hétfőn az Országházban.
A házelnök beszédében emlékeztetett: az alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét - jelentette ki.
A magyar alaptörvénynek a lényegi kérdésekben adott válaszaival kapcsolatos vitákban a nemzeti és a globalista paradigma küzdelme tükröződik, az alaptörvény hivatkozási ereje, üzenete, hatásai messze túlmutatnak Magyarország határain - vélekedett Kövér László.
Kifejtette: Magyarország első írott alkotmányát 1919-ben a bolsevikok írták, a másodikat 1949-ben fogadták el, és ismét a kommunista uralmat volt hivatott közjogi értelemben is megalapozni - idézte fel. Az első írott magyar alkotmány "bolsevik tollbamondás révén íródott, nemzeti és demokratikus legitimáció nélkül", a második szovjet mintát követett, demokratikus magyar legitimációval nem rendelkezett - magyarázta.
1989-ben "a demokratikus választási legitimációval nem rendelkező kommunista hatalom, valamint a demokratikus választási legitimációt akkor még szintén nélkülöző politikai ellenzéke a rendszerváltoztatásnak nevezett politikai alkuban" ideiglenes jelleggel újraírta az 1949-es alkotmányt, egy harmadik írott alkotmányt adva Magyarországnak. A kommunista hatalom képviselői azt remélték, hogy a rendszerváltoztatásban mentesülnek a jogi és erkölcsi számonkéréstől, és hatalmuk egy részét átmenthetik. A rendszerváltoztató ellenzék pedig azt, hogy Magyarországon ismét demokratikus politikai rendszer alakítható ki. Hozzátette: mindkét fél reményei beváltak.
A lényeg, hogy milyen válaszokat adunk a három alapkérdésre: mi az állam szerepe, kik alkotják az államot, milyen alapidentitás köti össze az államot és a területén élőket.
Kövér László szerint ebben a helyzetben az alaptörvény támogatóinak és ellenzőinek egymást kizáró válaszaik vannak, és ezekben az ellentétes válaszokban parázslik az alaptörvény miatti szembenállás lényege. Az állam szerepét az alaptörvény támogatói abban látják, hogy képviselje, védje és érvényesítse a magyar érdekeket a globális erőtérben, az alaptörvény ellenzői szerint az állam feladata Magyarország integrálása a globalista érdekek rendszerében.
Az alaptörvény támogatói szerint a magyar államot a magyar nemzet mint sorsközösség alkotja, az ellenzői semmiféle magyar sorsközösségben nem hisznek. Az alaptörvény támogatói szerint az ezeréves keresztény gyökerek, a magyar történelmi múlt, nyelv és kultúra éltetik a magyar nemzeti identitást, az alaptörvény ellenzői szerint azonban a nemzeti identitás alapelemeit megerősítő alaptörvényi preambulum, a Nemzeti Hitvallás a nemzeti öndicsőítés, önsajnálat és önmentegetés legrosszabb hagyományát építi be az alkotmányba - magyarázta.
A házelnök megjegyezte: az alaptörvény külföldi bírálói magyarországi társaikhoz hasonlóan a globalista paradigma jegyében fogalmazták meg kritikájukat.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: az öt évvel ezelőtt kihirdetett alaptörvény Magyarország első olyan írott alkotmánya, amelyet a magyar választók akarata szerint létrejött, demokratikusan választott parlament fogadott el. "Ezért egy demokratának még tartalmi egyet nem értés esetén is üdvözölni illik jogrendünk megújított és demokratikus legitimációval megerősített fundamentumát" - mondta a fideszes politikus.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a nemzeti alkotmány identitást képez, kohéziót teremt a nemzet tagjai, intézményei között.
Új kihívások érnek olyan régi eszményeket, mint például a nemzet, olyan alapintézményeket, mint a család. Az államok az egyetemes értékek tiszteletben tartása mellett is őrködnek nemzeti sajátosságaik, ezen belül alkotmányos identitásuk felett, még akkor is, ha ennek létjogosultságát az egységesítés és egyfajta felsőbb szakértői hatalom nevében időnként vannak, akik kétségbe vonják - fejtette ki a miniszter.
Ennek az alaptörvénynek része a magyar nemzetfogalom. Történelmi körülmények folytán a magyar nemzet nem esik egybe az állammal. Nemzet és állam különválása pedig a kormány kötelességévé teszi, hogy az állam a nemzet egységének erősítése érdekében konkrét intézkedéseket tegyen. Ilyen a kedvezményes honosítás vagy a szavazati jog kiterjesztése, ami közjogi köteléket létesít a határon kívül élő magyarok és az anyaország között - fejtette ki.
Az alaptörvény értékei "nem élettelen bálványok, szobrok, amiket talapzatra állítva meg-megcsodálunk, továbbmegyünk és minden marad a régiben. Az alaptörvény élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát" - fogalmazott Trócsányi László.
Nem vált be a kritikusok jóslata, az alaptörvény nemcsak méltó szövegű dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a nemzet mindennapi működésének biztos alapja is - mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) képviselője.
Úgy fogalmazott, ma Magyarország "a világ és Európa viharos tengerén" biztos sziget, ahol az állam nem adta fel kötelességét, hogy megvédje polgárait. Az elmúlt időben megtelt értelemmel és jelentéssel az alkotmány új eszméje, hogy az államnak a polgárokat kell szolgálnia - vélekedett. A magyar állam működőképes, ellátja minden, a polgárok által ráruházott funkcióját, garantálja a polgárok biztonságát és gyarapodását, valamint védi a kisebbségek jogait is. Minderre a kritikusok államai korántsem képesek - fűzte hozzá.
Az alaptörvény mutatja, hogy a magyarok képesek arra, hogy akár járatlan terepeken is utat vágjanak. Beszéde végén azt javasolta a kritikusoknak, hogy olvassák el végre az alkotmányt, "hátha még tanulhatnak is belőle".
Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek végre van morális töltete, a nemzeti hitvallás megemlékezik a magyar történelem erőt adó korszakairól, kiemeli a család értékét és a kereszténység értékeit, egyúttal hitet tesz a vallásszabadság és a diszkrimináció ellen.
A volt államfő szerint szomorú, hogy ellenzéki politikusok távol maradtak az alkotmányozástól, nagy horderejű döntések meghozatalától, mert az emberek azért választották meg őket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ország sorsának jobbra fordításáért.
MTI Fotók: Illyés Tibor
Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából emlékérmét és bélyegblokkot bocsátottak ki, amelyet Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára mutatott be.
Az érme nemes anyagú és veretű, amelyet tűzzel finomítottak és tisztítottak; az alaptörvény a viták tüzében finomodott és tisztult - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, az érme előlapján látható nyitott könyv az átláthatóság, a törvény, a demokrácia szimbóluma,
a hátoldalon pedig a történelmi hagyományt megtestesítő, a viták helyeként szolgáló Országház látható; ezeket az értékeket mutatja fel az alaptörvény is. Hozzátette: a bélyeg a koronát ábrázolja, de UV-fényben a Legyen béke, szabadság és egyetértés mondat olvasható rajta.