A nagykövet közlése szerint a katolikus és pravoszláv egyház közös bizottsága még a nyár előtt vitát kezdeményez Stepinac szerepéről, ám egyelőre kérdéses, mikor jut közös nevezőre ebben a kérdésben. A nagykövet a Vecernje Novosti című lapnak elmondta, hogy Irinej a levélben azt állította, Stepinac támogatta a fasiszta Független Horvát Államot (NDH), s „erőszakosan” keresztelt meg pravoszláv híveket, illetve támogatta a rasszista törvényeket. Vucak elmondta, kizártnak tartja, hogy a pápa a közös bizottság döntése meghozataláig határozzon a horvát püspök szentté avatásáról. A horvát nagykövet utalt arra, hogy Tomislav Nikolic horvát elnök is levelet írt a pápának Stepinac ügyében. Az egyházfő ezért személyesen határozott a pravoszláv és katolikus szakértőket magában foglaló vegyesbizottság felállításáról, amely részletesen górcső alá veszi a püspök tevékenységét.
Bár Stepinac valóban üdvözölte az NDH-t annak megalakulásakor, még szintén 1941-ben tiltakozott a szerbek és zsidók ellen hozott intézkedések ellen. Ezt történelmi adatok is alátámasztják. Amint azt is, hogy egy leiratban azt közölte a horvát papokkal: ha bárki, pravoszláv vagy zsidó, hozzájuk fordul, kereszteljék meg őket, ezt tegyék meg, hogy így kerüljék el az üldöztetést. Ez szintén dokumentumokkal igazolható. A szerbek tömeges likvidálása után azt írta Ante Pavelicnek, az NDH vezérének, hogy ezek az intézkedések katasztrofális következményekkel járhatnak a katolikus egyházra nézve. Stepinac a jasenovaci fogolytábort is bírálta, ahol körülbelül százezren, többségükben szerbek haltak meg. Az is bizonyítható, hogy Stepinac közbenjárására mentettek meg 1942 májusában 7000 szerb gyermeket.
