Nagy Imre;

- Megsemmisíthetik Nagy Imre halálos ítéletét

Az 1956-os forradalom közelgő, 60. évfordulója alkalmából a jogászok áttekintik a korabeli megtorló ítéleteket, köztük a Nagy Imre-ügy tanulságait is - értesült a Magya Idők. 

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából megújuló szakmai viták középpontjában a szabadságharcot követő megtorlás időszakának egyik legmegdöbbentőbb pere, a Nagy Imre-ügy áll. Szakmai műhelyekben több álláspont csap össze, de mindinkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy a Legfelsőbb Bíróság eredeti álláspontjának megfelelően a hasonló esetekben a genfi egyezményeket kell alkalmazni.

Azokból pedig az következik, hogy nem az egykori halálos ítéletek hatályon kívül helyezése a megoldás, hanem a döntések megsemmisítése. E szerint a felfogás szerint a megtorló halálos ítéletet úgy kell tekinteni, mintha meg sem hozták volna, ezért az nem is alkalmas a felülbírálatra.

A lap szerint szakmai berkekben még nem alakult ki konszenzus arról, indokolt-e lépéseket tenni a semmisség kimondásáért Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós egykori ítéletei kapcsán.

A teljes cikket itt olvashatja. 

A Fővárosi ítélőtábla 2016. április 14-én kézhez vett jogerős ítélete szerint a www.nol.hu honlapon 2014. október 31-én „Orbán nem az a vezető, akivel értelmesen lehet beszélni" címmel megjelentetett cikkben, Mellár Tamás valótlanul állította, hogy a Századvégnél „kutatási igazgatóként betöltött tisztsége idején a minisztériumtól kapott kutatási megrendelések alapján a miniszterelnök tanácsadói érdemi munkavégzés nélkül vették fel a minisztériumtól utalt pénzt" - írja közleményében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.