Nyomtalanul eltűnt a Vs.hu a legnagyobb hazai hírgyűjtőoldal kínálatából, miután kiderült: a nyilvánosság, sőt, a portál egyes újságírói tudta nélkül kaszált mintegy félmilliárd forintot kiadója (amely most már az Origóé is), a New Wave Kft. a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. Nemcsak a péntek este nyilvánosságra hozott szerződéseket követő botrány, hanem a Vs.hu főszerkesztőjének magyarázkodása is rosszat tehetett ugyanis a lapnak, azt ugyanakkor nem sikerült megtudunk, pontosan mi áll a Hirkereso.hu-ról történt eltűnés hátterében. Forrásaink szerint nem előre tervezett változtatásról van szó, s az ügynek nincs köze az Origo.hu-val való, esetleges összevonáshoz sem, mert a tervek szerint a Vs.hu külön felületként működik a jövőben is. Ezt azonban jelentősen megkérdőjelezték az elmúlt napok eseményei.
Megroppantott portál
A Vs.hu még pénteken szerkesztőségi állásfoglalást is közzétett, mely szerint a "kiadó New Wave Production Kft. a 2015-ös év során 'Magyarország 2015' munkacímen egy kiterjedt, multimédiás és dokumentumfilmes elemeket tartalmazó programot valósított meg. (...) A hazai médiában egyedülálló közszolgálati tartalmak előállítása olyan mértékű ráfordítást igényelt, amelyet pusztán hirdetési bevételeinkből nem tudtunk volna finanszírozni, ezért pályázati úton folyamodtunk forrásokhoz." A közlemény azt is leszögezte: "Büszkék vagyunk az elkészült anyagokra (...) Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy pályázati támogatást az egyes témák feldolgozására és társadalmi kommunikációjára kértük és kaptuk. Ezen túlmenően a kiadónak és a lapnak nem volt semmilyen formális vagy informális vállalása az alapítványok felé." A Kreatívnak adott interjúban Lebhardt Olivér azt is elmondta, hogy a projekt finanszírozásáról, a pályázatokról a szerkesztőség tagjai többségükben nem tudtak, vagyis a pályázati tartalmak finanszírozásáról csak az elmúlt napokban beszélt velük. Szerinte ugyanakkor az újságírók és szerkesztők függetlenségét, önállóságát nem sértette semmi, noha a főszerkesztő az interjúban nem cáfolta a magyar sajtóban és médiapiaci körökben régóta tényként kezelt információt, hogy a New Wave Kft. csehországi cégeken keresztül annak a Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozik, aki Matolcsy György jegybankelnöknek az unokatestvére.
Valójában a Nem Wave 2014-ben 133 millió forintos veszteséggel zárta az évet és abban az évben az árbevétele mindössze 120 millió forint volt. Amikor a Kreatív szembesítette a főszerkesztőt azzal, hogy a kapott félmilliárd ehhez képest "nagyon sok pénz", Lebhardt azt mondta, a pénzügyek nem az ő területe, de több mint 70 online videó és dokumentumfilm, 10 multimédiás nagyriport, adatvizualizációk, infografikák, versusos viták és ezeket megelőző háttérkutatások készültek. "Ezek technikai hátterét is meg kellett teremteni és a marketingjére is költeni kellett" - fogalmazott. Szerinte a pénzt pályázati támogatás formájában kapták, és ebben nincs semmi szégyellnivaló. Csakhogy valójában nem voltak nyilvános pályázatok, a jegybank közpénzből gazdálkodó alapítványaitól egyedül a Vs.hu kapott pénzt.
Illegális közpénzköltés?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költései hosszas huzavona után péntek este kerültek nyilvánosságra. A 260 milliárd forintból létrehozott hat alapítvány évekig kitartott amellett, hogy ők nem közpénzből gazdálkodnak, így a költéseiket is nyugodtan eltitkolhatják a nyilvánosság elől. Miután azonban perek sorát bukták el minden fokon, péntek este kénytelenek voltak honlapjaikon közzétenni: mikor, kivel mire kötöttek szerződést, és mennyiért.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke fél nappal az MNB-akták nyilvánosságra kerülése után még nem tájékozódott a témában. Azt viszont az Index kérdésére a rezsibiztos azt elmondta, morálisan mindent támogatni tud, ami a közjót és a közcélokat szolgálja.
A szintén fideszes Gulyás Gergely kiemelkedőnek nevezte a jegybank és Matolcsy György teljesítményét. Az ország "sok százmilliárd forintot nyert azon, hogy egy új jegybanki politika váltotta fel a Simor András-félét" - mondta az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke, aki helyesnek nevezte, hogy az MNB alapítványokat működtet, ugyanakkor azt már hibának minősítette, hogy az Országgyűlés titkosítani próbálta ezen társaságok gazdálkodását.
A hat alapítvány összesen csaknem ezer tételt tett ki a honlapjára, ismét komoly feladat elé állítva az újságírókat, hogy azok feldolgozzák az elképesztő pénzszórást.
"Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi" - mondta évekkel ezelőtt Matolcsy György épp a Vs.hu-nak. Az MNB elnöke sokáig kardoskodott amellett, hogy az alapítványok igenis arra fordíthatnak ebből a pénzből, amire csak akarnak, ez a sajátjuk.
Csakhogy a jegybank nem magáncég; a szó hagyományos értelmében nincs saját nyeresége és költségvetése - amit nyer, az az államé, már csak azért is, mert a veszteségeiért is az állam felel, azokat a költségvetésből kell pótolni.
Ha az MNB magáncég lenne, megtehetné hogy nyereségét arra költi, amire csak akarja, ám itt saját pénzről szó sincs, ami keletkezik, az a jogszabályok értelmében mehetne egyből az államkasszába, hogy ott segítsen a közjó megteremtésében - lényegében ezt támasztották alá a bírósági ítéletek is.
Miután az alapítványok közpénzből működnek, s költekeznek, a most végül közzétett adatok újabb kérdések sorát vethetik fel. Például azt, hogy a legnagyobb tételt egyértelműen az állampapír-vásárolások jelentették, noha nem tudni, ez legális-e egyáltalán. De egyéb szerződéskötéseknél is felmerülhet, hogy közpénz lévén alighanem közbeszerzést kellett volna kiírni, de semmi nyoma, hogy hasonló történt volna.
Őrületes költekezés
Az Index nagy erőforrásokat bevetve összesítette az adatokat: a közpénzköltési lista első helyén a Magyar Építő található, amely már sokaknak ismerős lehet, mivel a cég Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyre kiterjedtebb építési vállalkozási érdekeltségei közé tartozik. Tulajdonosa a Körösaszfalt Zrt., amely a Duna Aszfalté, Mészáros gyermekkori barátjának cégéé. A Magyar Építő árbevétele dinamikusan nőtt az elmúlt években, az utolsó elérhető, 2014-es adat szerint közel 10 milliárd forint volt - és ebben még nincsenek is benne az MNB-alapítványok megbízásai, ezekre ugyanis 2015-ben szerződtek több mint 3,5 milliárd forint értékben.
A második a Vs.hu-t és most már az Origot is kiadó New Wave a maga - összességében - 630 millió forintjával, harmadik pedig a 2013-as alapítású Made in Heiszler Kft., amely gyakorlatilag az összes belsőépítészeti, berendezési feladatot megkapta az alapítványok frissen vásárolt ingatlanaiban. A cég Heiszler Zoltán, budapesti tervező tulajdonában van, 2014-es, 91 milliós árbevételében már van néhány alapítványi megbízás, de az igazán jó világ számára is csak egy évvel később jött el, hiszen két év alatt csaknem fél milliárdos tételben kapott megbízásokat a Pallas Athéné alapítványoktól.
A legtöbb közpénzt elnyerők listájának majdnem minden tagja valamilyen ingatlanokkal kapcsolatos megbízással járt jól, van itt ingatlanbefektetési tanácsadás, amit az alapítványok saját cége, a Pallas Athéné Domus Optika Ingatlankezelő-, Hasznosító- és Szolgáltató Zrt. végzett, valamint más restaurációs megbízások. Kivétel ez alól a New Wave, ami különféle, zömében a Vs.hu-n megjelent multimédiás projektekre kapott rengeteg pénzt, illetve a Kairosz Könyvkiadó.
Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert a vállalkozás a nyolcadik legtöbb pénzt, 122 millió forintot kapta az MNB egyik alapítványától úgy, hogy 2014-ben még a csőd közelében táncolt. Ebből mintegy 70 millió forintot költöttek a Matolcsy György minisztersége alatt vívott gazdasági szabadságharc krónikájának - a titkárnője, Wiedermann Helga által írt - kiadására és fordítására. A Sakk és póker című kötetet 40 millió forintért ukrán, román, cseh és lengyel nyelvre fordították le, de ők adták ki az Echo Tévénél dolgozó Lovas István "Unorthodox Különcök" című anyagát is, amire 7,8 millió forintot kaptak az alapítványi közpénzből, valamint Kásler Miklós "Nemzeti Nagyvizit" című hatkötetes művét is, ami a honfoglalástól napjainkig fogja össze a magyarság történetét, 39 millió forintból.
Titokzatos támogatások
Haverok, buli, jegybank
Magánszemélyeknek, akiket jellemzően nem neveztek meg a listákon, egyszeri tételekben 385 milliót fizetettek ki az alapítványok, ezen felül havi rendszerességgel további nagyjából 20 millió forintot folyósítanak, elsősorban ösztöndíjakban és tanácsadói díjakban. Az egész adatközlés talán legfurcsább tétele is egy ismeretlen magányszemélyhez kötődik: a Pallas Athéné Domus Mentins Alapítvány 173 millió forintot fizetett ki az illetőnek a Kecskeméti Főiskola Gazdaságtudományi kar fejlesztése és az egyetemmé válás folyamatának elősegítése és a képzése fejlesztésének eszköz igényéhez címen.
Egy másik Pallas-alapítvány több mint 130 milliót költött zártkörű elitrendezvényekre, melyek között 7 konferenciát rendezett az Akció Rendezvényügynökség Kft., amely a Heti Választ főszerkesztő Borókai Gábor lányának, Borókai Flórának a cége. De év elején 14 milliót kapott demokráciakutatásra az Ajatomi Kft., amelyet tavaly év végén jegyeztek be, és az egyik képviselője Fricz Tamás CÖF-ös politológus, a másik Simon János, szintén jobboldali politológus. Simon egy másik cége, a Cepoliti Review Kft. három tételben összesen 37,5 millió forintot kapott a PAGEO-tól. A támogatási listán egyébként az elsősorban gazdaságtudományi egyetemek és tudományos műhelyek mellett megtalálható például a romániai Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely 5,2 milliót kapott a közpénzből, s ahol Orbán Viktor minden évben világértékelő beszédet tart. Itt hangzott el 2014-ben a híres-hírhedt "illiberális demokrácia" kifejtése is.
