A kancellár Berlinben egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta: abszolút helyes és nagyon fontos a menekültügy kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás, mert az együttműködés szomszédunkkal segít a schengeni övezet és az uniós külső határ védelmében, és helyesen döntött a kormány, amikor török kérésre megadta a felhatalmazást a független igazságszolgáltatásnak, hogy az ártatlanság vélelméből kiindulva megítélje a Böhmermann-ügyet.
Viszont nem volt helyes szándékosan sértőnek minősíteni a műsorvezető alkotását, mert így az a benyomás keletkezett, mintha számítana bármit is a személyes értékítéletem, és a kormánynak nem lenne fontos a sajtó és a vélemény szabadsága. Ez, visszatekintve, hiba volt - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy kormányának továbbra is nélkülözhetetlen értéket jelentenek az emberi jogok, a sajtó és a vélemény szabadsága. A német kormány ezt nyilvánosan és a színfalak mögött is mindig a török kormány tudomására hozza.
Így természetesen minden kérdést felhozunk a török miniszterelnökkel szombaton folytatandó megbeszélésen is - tette hozzá Angela Merkel, aki a török-szír határ térségében fekvő Gaziantepbe látogat el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság egyik alelnöke társaságában.
Jan Böhmermann a ZDF neo nevű országos közszolgálati csatorna Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának március végi adásában olvasta fel a török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét. Alkotásáról elmondta, az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetés kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dalát.
Angela Merkel a szóvivője tájékoztatása szerint április 4-én nevezte szándékosan sértőnek a verset, Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén. Egy héttel később a berlini török nagykövetség úgynevezett szóbeli jegyzéket intézett a külügyminisztériumhoz, a büntető törvénykönyv 103. paragrafusa alapján kérve a műsorvezető felelősségre vonását.
A felségsértési paragrafusnak is nevezett jogszabály külföldi országok intézményei és képviselői megsértésének büntetéséről rendelkezik. Az igazságszolgáltatás ilyen esetekben csak kormányzati felhatalmazással léphet működésbe. A "felségsértésért" akár három év szabadságvesztés is kiszabható.
Angela Merkel április 15-én bejelentette, hogy kormánya eleget tesz Ankara kérésének. Kiemelte: a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa. Közölte azt is, hogy a berlini kormány kezdeményezi a 19. századból származó felségsértési jogszabály megsemmisítését.
Az Angela Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenezték a török kérés teljesítését. Az üggyel a CDU-s belügyminiszter és a kancellár - a CDU elnöke -, valamint az SPD-s külügyminiszter és az SPD-s igazságügyi miniszter foglalkozott. Nem jutottak egyetértésre, és mivel egyik oldalnak sem volt többsége, a kormány működését szabályozó előírásoknak megfelelően a kancellár döntött az ügyben.
