Napok óta azon gondolkodom, milyen szép is lesz, amikor a virágos kis szabolcsi faluban, Bökönyben reggel leül a polgármesteriben a vadiúj számítógépéhez a helyi értelmiséget képviselő Manyika, felmegy a Kincstárba bekötött egységes ASP rendszerbe és fél óra alatt eldönti, ki kapjon lakhatási támogatást a beadott papírjai alapján a Vas megyei Rátóton, ahol megszüntették a hivatalt, mert túl drága volt a fenntartása. Manyika azzal nyert, hogy a keleti végeken olcsóbb a munkaerő, mint az osztrák határnál. Elképzelhetetlen abszurd jelenetnek látszik, pedig bekövetkezhet, ha mindaz megvalósul, amit a hatékonyabb közigazgatásról összehordtak néhány hónappal ezelőtt, vélhetően valamelyik kormányzati háttérintézményben.
Az ország valamennyi polgármestere szerint vérlázító szöveg, cinikus kommunikációs taktikával fűszerezett tervsorozat a magyar önkormányzati rendszer teljes és végleges felszámolására. A települések szabadságának és önállóságának megfojtása évek óta tart, de az utóbbi hónapokban felgyorsultak a folyamatok. A lépésenként bevezetett központosítás: a feladatok és pénzek járási hivatalokba és megyei kormányhivatalokba telepítése, az oktatás államosítása az éppen most megbukott KLIK-kel, a kórházak elvétele a városoktól, mindez csak a kezdete volt az önállóság teljes felszámolásának. A 3152 magyar település megfojtásához most ácsolta meg a Fidesz-kormány a kivégzőhelyet, a kötelező központi gazdálkodási rendszer, az ASP bevezetésével, az erről szóló törvénytervezet keddi benyújtásával.
Ebben a rendszerben a kormány bármelyik település akármilyen adatához hozzáférhet, legyen szó vagyontárgyról, számláról, adóról vagy közbeszerzésről. Ez a csodás új szoftver persze nem csak egy óriási adatbázis lesz, az túl szép lenne. A kormány terve az, hogy a következő lépésben központi elektronikus ellenjegyzéshez köti a települések számláinak kifizetéseit, megakadályozva, hogy felelőtlenül 18 fokosra fűtsék az irodákat, majd pedig teljesen különválasztja a központi döntést a helyi végrehajtástól. A települési hivatalok összevonása, sokuk bezárása, és egy központi ügyintézési szolgálat létrehozása után nem lesz miért fenntartani a polgármesteri hivatalokat. Az elkeseredett településvezetők már látják maguk előtt a jövőt, amikor ők lapátolják a havat a bezárt iroda előtt, amit a jegyző asszony takarít, mert más már nem maradt a hivatalban. Tízezerrel kevesebb alkalmazott, 10-20 milliárdos megtakarítás egy olyan országban, ahol egyes térségekben nincs más munkahely, csak a helyi hivatal, ahol százmilliárdok repülnek ki naponta az ablakon, ha valamelyik főkutya új hobbit talál magának!
Ha pedig valaki azt gondolja, hogy ez a pár száz lelkes falvak problémája, nagyon téved. A 3152 magyar település közül 2875-ben kevesebb, mint ötezren élnek, ezek lennének az elsők. Vagyis a községek túlnyomó többsége, még akkor is, ha a lakosság kevesebb, mint egyharmadáról van szó. Biztos, hogy nekik nem jár az önálló döntés joga? Ha megszűnik a hivatal, egy ideig még bátran választgathat majd a nép polgármestereket, ha lesz olyan bolond, aki hatalom, hátország és pénz nélkül ezt bevállalja. A hangyaboly meg úgy tesz, mintha elhinné, hogy még autonómia és demokrácia van? Holott az utópisták falansztereitől már csak az különbözteti majd meg a falvainkat, hogy itt nem osztják szét egységes adagokban a javakat. Nem lesz mit, hisz már mindent elvett a kormány. Ne legyen tévedés, a nagyobbak sem ússzák meg, csak hosszabb lesz az agóniájuk.
Ezt akarja Magyarország, vagy készíti a tollát, hogy egy választási cédulán visszaszerezze az országát magának?
