Vállalta a felelősséget a hétfői jeruzsálemi buszmerénylet kapcsán a Gázát uraló Hamász. A palesztin terrorszervezet csütörtökön jelentette be, hogy az egyik tagja követte el a robbantást, amelyben huszonegy ember sebesült meg. A merénylőt, a 19 éves Andul Hamid Abu Szúrt, aki súlyosan megsérült a robbantásban, majd a kórházban vesztette életét, óriásplakátokon mártírként ünnepli a terrorszervezet. De nemcsak a Hamász szerint mártír a fiú. Szúr egy menekülttáborban élt, a tábor lakói ugyancsak így tekintenek rá.
A hétfői buszrobbantás, annak ellenére, hogy nem volt halálos áldozata, mégis különleges jelentőséggel bír, mindenekelőtt azért, mert évek óta nem történt buszrobbantás Izraelben, és azt jelzi, hogy a tavaly kezdődött intifáda késes szakasza után újra a robbantásos merényletekhez nyúlhat a palesztin mozgalom. A második intifáda idején ugyanis több száz izraeli vesztette életét buszrobbantásos merényletben.
A hét hónapja tartó, harmadik, immár késesnek nevezett intifáda során ez volt az első robbantás. Eddig leginkább késeléses merényletek történtek illetve összecsapások az izraeli rendfenntartó erőkkel. Az erőszakhullámban 28 izraeli és két amerikai, illetve 190 palesztin vesztette életét. A késes intifáda azonban az utóbbi időben kifulladni látszott, az azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Hamász újabb háborúra készül. Februárban jelentette be a szervezet vezetője, Iszmail Haníje, hogy a Hamász folytatja az Izraelbe vezető alagutak kiépítését és készül egy újabb fegyveres konfliktusra Izraellel. Az iszlamista politikus akkor úgy fogalmazott, hogy a Hamász harcosai “minden áldott nap” fejlesztik katonai képességeiket, alagutakat ásnak és rakétákat tesztelnek egy újabb, Izraellel megvívandó konfliktusra készülve. Az izraeli médiában megjelent, hírszerzési forrásokra hivatkozó hírek szerint a terrorcsoport mostanra valóban újra megépítette a 2014-es Erős Szikla elnevezésű gázai hadművelet során lerombolt alagutakat, vélhetően jórészt az újjáépítésre gyűlt nemzetközi adományokból, miközben a gázai lakosság helyzete nem sokban javult.
A jeruzsálemi buszmerénylet előtt az izraeli hadsereg felszámolt egy Gázából Izraelbe vezető újabb alagutat. A Hamasz az alagutakat nemcsak a fegyverek tárolására használja, ezek segítségével szivárogtatja be a merénylőket a zsidó állam területére. Az al-Kasszam brigádok, a Hamasz katonai szárnyának szóvivője az alagút lerombolására úgy reagált, hogy az alagút csak “csepp azoknak a dolgoknak a tengerében, amiket a Hamasz most készít elő”.
Mindez nem segíti Mahmúd Abbász diplomáciai törekvéseit. A palesztin elnök a napokban európai fővárosokban próbált támogatókat szerezni a palesztin állam ügyének. Abbász először Fancois Hollande francia államfővel találkozott. Nem véletlenül lett a francia főváros a palesztin elnök első állomása. A francia diplomácia tavaly nyáron vetette fel egy nemzetközi konferencia ötletét a kétállami megoldás elősegítése érdekében. Jeruzsálemnek nem tetszett a javaslat, de Abbász elfogadta és támogatja azt. Az izraeli kormány álláspontja szerint azonban előfeltételekkel és külső nyomásra nem lehet megállapodást tető alá hozni, és a francia tervezet nem veszi figyelembe Izrael biztonsági érdekeit sem. Laurent Fabius azóta leköszönt francia külügyminiszter februárban azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történik előrelépés az izraeli-palesztin békefolyamatban, Franciaország egyoldalúan elismeri a palesztin államot.
Párizs határozattervezetet terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszteni szeptemberben az izraeli–palesztin viszály rendezéséről. E tervezet szerint másfél éves tárgyalás sorozat kezdődne, amely után a világszervezet akkor is elismerné Palesztinát önálló államként, az 1967-es határokat területcserékkel alapul véve, Jeruzsálemet mindkét nép fővárosának elfogadva, ha a felek ezúttal sem tudnak megállapodni. Márpedig vélhetően nem fognak, hiszen Izrael biztonsági okokból elutasítja a visszatérést az 1967 előtti határokhoz, mivel azokat védhetetlennek tartja, ugyanakkor azt sem fogadja el, hogy a konfliktusban nem érintettek szabjanak határidőt a békemegállapodás tető alá hozásához. Abbászt európai útja során Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatásáról biztosította. A Hamász fenyegetése, a robbantásos merényletek újra napirendre kerülése rontják a palesztin pozíciókat és az izraeli félelmeket igazolják.
Ugyanakkor az izraeli pozíciókat is gyengíti, hogy a Netanjahu-kormány egyre több támadási felületet ad és egyre több diplomáciai konfliktusba bonyolódik. Az amerikai-izraeli kapcsolatok közismerten lehűltek, időnként feszültté is vált a Fehér Ház és Netanjahu viszonya. De a telepbővítések kapcsán az Európai Unió és az európai országok bírálatát is semmibe veszi a jeruzsálemi kabinet. Most pedig újabb támadási felületet nyitott. Vasárnap kihelyezett kormányülést tartott a Netanjahu-kabinet a Szíriától elcsatolt Golán-fennsíkon. Ez alkalommal jelentette ki a miniszterelnök, hogy a Golánt Izrael részének tekinti. Csütörtöki moszkvai látogatásán pedig még inkább ráerősített, annak ellenére, hogy Washington és Brüsszel egyaránt jelezte – a Golán fennsík nem a zsidó állam, hanem Szíria része