A táblabíróság megváltoztatta a Veszprémi Törvényszék 2015 decemberében meghozott elsőfokú ítéletében szereplő minősítést, amely így - a különös kegyetlenséggel kitétel elhagyásával - védekezésre képtelen ember ellen elkövetett emberölésre módosult. A vádirat szerint az 56 éves férfi 2013-ban került közelebbi kapcsolatba a nővel. Az asszony 2014 tavaszán élettársa barátjával is létesített szexuális kapcsolatot, amit a férfi mindkettejüknek megbocsátott.
A vádlott 2014. augusztus 30-án bántalmazta élettársát, aki ezután felkereste a férfi barátját, hogy nála tölthesse a hétvégét. Szeptember elsején sokat ittak. A vádlott aznap este szintén ittas volt, amikor a házhoz ment, és az asszonyt kereste. Verte az ablakon a redőnyt, majd a férfit az ajtóhoz hívta, háromszor arcon ütötte és félresodorta. A barát az udvari faházba menekült, a vádlott pedig a lakásban ütlegelni kezdte a nőt.
A sértett súlyos fokú alkoholos befolyásoltsága miatt kábultan feküdt az ágyon, és emiatt képtelen volt védekezni. A vádlott feldúltságában lemeztelenítette és mintegy három órán keresztül bántalmazta a nőt, mintegy hetven külsérelmi nyomot okozott a testén. A vádlott barátja hajnali két óra körül visszament a házba, ahol előbb dulakodtak, majd együtt italoztak. Amikor a nő feljajdult a szobában, a vádlott közölte, hogy visz neki is a borból. Ekkor a házigazda ismét a faházba menekült. A vádlott később hazament. A nő a bántalmazás következtében elvesztette eszméletét, majd meghalt.
Zólyomi Csilla bíró indoklása szerint mivel az orvosszakértők megállapítása szerint egy sérülés sem volt önmagában halálos erejű, nem helytálló az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék különös kegyetlenség minősítése. A táblabíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerő vallomását, ezért a büntetési tétel kiszabásánál a középmértéket alkalmazta.