Hiszékeny Dezső nem bűnös, de annak találta a bíróság azt az étteremtulajdonost, aki a titkosszolgálat besúgójával összejátszva 15 millió forintot akart „lenyúlni”.
A Kalina József vezette bírói tanács döntése értelmében Hiszékeny Dezső esetében nem bizonyítható, hogy elkövette a vesztegetés bűntettét.
A vád szerint 2013. januárjában a mai MSZP-s országgyűlési képviselő, akkori XIII. kerületi alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítőn keresztül ötmillió forintot kért saját magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak adja. „A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett” - fogalmaz a vádirat. Az ügyészség ugyanakkor leírta: „B. István – A Nemzeti Védelmi Szolgálat besúgója - 2013. január 20-án a - bérlemény megszerzésének, illetve ennek érdekében jogtalan előny fizetésének „valós szándéka nélkül” – és ez fontos momentum! - kereste a kapcsolatot az alpolgármesterrel.
Hiszékeny az eljárás során kijelentette: a vád hamis, koholt, és közönséges provokáción alapszik, de még így sem sikerült őt „lebuktatni”.
Ebben a Nemzeti Védelmi Szolgálat beépített, előzőleg is többszörösen büntetett, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló besúgója volt a vád provokátora és koronatanúja. Az általa bemutatott, vállalkozóként jelentkező fedett nyomozótól azonban a másodrendű vádlott, és az utóbb már csak tanúként szereplő beépített ügynök állítólag 15-öt akart kérni, hogy a többin megosztozzanak.
Az ügy aktáinak döntő többségét 2033-ig titkosították.
- Az ellenem kreált vád koholt, és a valódi bűnözők az állam zsoldjában állnak – mondta a vádlott az utolsó szó jogán. Számon is kérte a nyomozó hatóságokat, mondván, ha igazak lennének a vádak, miért nem volt leleplezés? Minden nyomozás végső célja a tettenérés. Miért nem vitte el az ügyészség eddig a nyomozást? – kérdezte Hiszékeny.
Kalina József bíró szokatlanul alapos indokolásában a legutolsó hangsúlyokig elemezte a lehallgatott beszélgetéseket, és azok leiratát.
A vád két láthatatlan, a fedett nyomozó jelentésében írt bizonyítékra alapozott. Az egyikben állítólag bólintott a vesztegetési kísérletre Hiszékeny, a másikban pedig bal kezével ötöt mutatott, amivel az ötmillióra célzott volna.
A bíró ismertette, hogy az egyik lehallgatási anyag - az ügyészség korábbi hamis tájékoztatásával ellentétben nem tizennégy másodperces csendet rögzített, hanem egy, a vád tárgyától független beszélgetést.
Azzal az ügyészségi felvetéssel kapcsolatban, hogy a vádlott miért nem utasította vissza a kenőpénzt, amikor szóba került, a bíró emlékeztetett arra, hogy azt mindig a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny pedig kilencszer hárította el, például úgy, hogy „ez elég durva”, „nincs ilyen”, „soha semmit ne adjon, én legalábbis nem adnék”, „valószínűleg bennünket meg akartak malmozni”.
A bíró kiemelte, hogy a vádlott következetes és logikus, észérvekkel alátámasztott védekezést adott elő a tárgyalásokon.
A vendéglős, akit a besúgó keresett meg, és később a fedett nyomozó is provokált, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt két év börtönt kapott öt évre felfüggesztve, emellett milliós pénzbírságot. Hiszékeny és az elítélt vendéglős is tudomásul vette az ítéletet. Az ügyész bűnösség megállapítása, és büntetés kiszabása, illetve súlyosítás érdekében fellebbezett.
