Egy 2012-es tárcaértékelő elemzésükben azt írták, "a sikereket - a Duna Stratégia vagy a Roma Stratégia - vagy egyáltalán nem hozzánk, hanem a nagyok alkuképességéhez társították, vagy egyéb, a médiában sokkal jobban reprezentált ügyeink - médiatörvény, Alaptörvény, sarkalatos törvények, ombudsmanok, jegybanktörvény - miatt elsikkadt pozitív szerepünk". Legfőbb javaslatuk az volt, hogy "a Miniszterelnökség rendelkezzen utasítási jogokkal a külügyi vezetés felett. Kényszerítse a minisztériumokat szabványosított, tényszerű, emészthető terjedelmű, angol nyelven jól elkészített háttéranyagok rendszeres és ad-hoc biztosítására a KüM számára". A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkárságával kapcsolatban arra a megállapításra jutottak, hogy az nem tudja a kormányzás általános irányától eltartó előterjesztéseket azok nyilvánosságra kerülése előtt mederbe terelni, a felső szintű politikai akarat folyamatos közvetítésére sem feltétlenül alkalmas.
A kormány Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kötött felzárkóztatási megállapodásával kapcsolatban készült egy intézkedési terv is, ám az sok esetben nem tartalmazott határidőket vagy forrásokat. Monitoring rendszer kiépítését is szorgalmazták, mivel így mérhető a terület eredményessége, másrészt "a korábbi korszakok visszaélései miatt alapvető bizalmi és hitelességi kérdéssé alakult az integráció ügye, ezért az átláthatóság rendkívül fontos összkormányzati szempontból is". Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) többek közt a nyugdíjpolitika kapcsán bírálták: "a nyugdíjasok megnyerésére nagyobb forrásokat kellene átcsoportosítani, mert a nyugdíjak értékállóságának biztosítása nem biztos, hogy elég lesz a szavazatszerzéshez" - írták. A Századvég szerint a kormány szociális intézkedései összességében nem javítottak az emberek helyzetén: a leszakadó területeken élők helyzete romlott vagy stagnált, csak a felső rétegekben volt javulás.
A minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága ugyan sokat tett a terület létszámproblémáinak megoldására, de az elvégzett munkákkal csak elodázni lehet az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalását. Az oktatási államtitkárság 2010 és 2012 közti tevékenysége rontotta a kormányzat megítélését. A felsőoktatási törvény megalkotása és elfogadása körüli negatív sajtóvisszhang azt a látszatot keltette, hogy a kormányzat nem tudja kezelni az oktatáspolitikai kérdéseket. A kultúrpolitikával kapcsolatban azt javasolták a kormánynak, hogy bizonyos feszültségektől terhelt területeket érdemes lenne átengedni a liberálisoknak például a budapesti kulturális élet egyes vonatkozásai, színházi szféra, Nemzeti Színház igazgatói posztja.
Egy másik, 2013-ban készült elemzésben teljesen korszerűtlennek, technológiailag fejletlennek mutatta be a Századvég a jobboldali sajtót. Ezt arra alapozta a cég, hogy "Magyarországon a blogos piac hozzávetőlegesen 80 százalékát egy cég, az lndex.hu liberális és módfelett belterjes szerkesztősége határozza meg. Az Index szívóhatásának következményeként az elmúlt nyolc évben a blogszolgáltatók közötti verseny gyakorlatilag megszűnt, a talpon marad felületek közéleti véleménybefolyásoló képessége leszűkült." Ezen felül a Századvég szerint a többi fontosabb szereplő, mint a Telekom által birtokolt Origo, a WAZ-Mediengruppe tulajdonában lévő HVG és a Népszabadság, amelyet a Ringier tulajdonol, az Indexhez hasonlóan "balliberális összetételűek". Szerintük a sajtó jobboldali szereplői nem korszerűsítették a meglévő médiaparkot, azaz például a Magyar Nemzet, a Hír TV, az Echo TV vagy a Magyar Hírlap nem voltak tekintettel a változó médiafogyasztási szokásokra. A jobboldali sajtóban továbbá kevésbé volt jellemző a szerkesztőségi autonómia. A politikakutató intézet rámutatott, a magasan kvalifikált, fiatal, fővárosi férfiak, a tipikus célközönség nagy része nem jobboldali szavazó.
