Százmilliárdokat tehettek zsebre az áfacsalók az elmúlt 5 évben, amióta az Orbán kormány 25-ről 27 százalékra emelte a forgalmi adó. Az elemzők, gazdasági szakemberek már akkor arra figyelmeztetettek, hogy Európa legmagasabb ilyen közterhe nemcsak gátolhatja a gazdaság bővülését, de ösztönözheti a fekete kereskedelmet is. Nekik lett igazuk. Becslések szerint a sertéságazatban a feketepiac 30-35, a tejnél hasonló, a baromfinál 20-25, a tojásnál szintén 30-35 százalék lehet az áfacsalt termékek aránya. A zöldség-gyümölcs esetében ez még magasabb, de ezeknél az ágazatoknál egyelőre szó sem esik az áfa csökkentésről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentette, hogy javaslatot tesz a kormánynak, 2017. januárjától 27-ről 5 százalékra vágja vissza az alapvető élelmiszerek közül a tej, a baromfi, illetve a tojás áfáját. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy az adócsökkentés költségvetését május elején nyújthatja be a kormány az országgyűlésnek.
Úgy tetszik, a netadó és a vasárnapi zárvatartás visszavonását követően újabb ügyben kénytelen meghátrálni a kormány. Hosszú évek meddő egyeztetései és be nem tartott ígéretei után kénytelen a kabinet meglépni az áfacsökkentést.
Varga Mihály szerint a kormány reálisan tervezte meg a növekedési számokat, az idén 2,5 százalékos, jövőre 3,1 százalékos bővüléssel számol, és az online kasszák kötelező használatának kiterjesztésével, valamint az áfacsökkentés miatt mérséklődő fogyasztói árak okozta forgalomnövekedés, valamint az ágazatok kifehéredése pótolja majd a költségvetés bevételkiesését.
A sertéshúsnál az áfa 27-ről 5 százalékra csökkentése után idén az első két hónapban 8 százalékkal nőtt a forgalom, és emiatt az adóbevétel mérséklődése kisebb lett a tervezettnél - jegyezte meg a gazdasági tárca vezetője.
A jövőre előrejelzett gazdasági bővüléssel Varga kissé magára maradt, mert a legtöbb elemző ennél jóval alacsonyabb GDP növekedéssel számol. Sokkal valószínűbb a 2,4 százalékos növekedés - említette a Népszavának Vértes András, a GKI Zrt. elnöke. Úgy vélte, amúgy sem szerencsés az áfacsökkentésnek ez a szaggatott, ide-oda kapkodó módja.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a tej, a baromfihús és a tojás esetében az áfa mérséklése 100 milliárd forintot tesz ki. Vértes András szerint azonban az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése mellett a vendéglátás, valamint az internetszolgáltatás áfájának 18 százalékra csökkentéséből eredő költségvetési bevételkieséssel együtt adja ki a 100 milliárd forintot. Álláspontját ágazati szakemberek is alátámasztják, hiszen a tejáfa csökkentéséből eredő költségvetési kiesést 10-12 milliárdra teszik, de a baromfihús adómérséklése sem "visz el többet", mint 20-25 milliárd. Ez még a tojás nagyjából 8 milliárdjával együtt is nagyon messze van a Lázár-féle 100 milliárdtól.
Lázár úgy vélte, az éttermi szolgáltatások áfakulcsa 27-ről 18 százalékra csökken, ami 20 milliárd forintos különbözet, s ennél némileg kevesebb az az összeg (13-15 milliárd), amivel az internet-szolgáltatásoknál tervezett, azonos mértékű áfacsökkentés jár. Ezek a számok is a GKI elnökének előrejelzését támasztják alá.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is nehéz a költségvetés bevételkiesését megjósolni, mert nem tudni, hogy a kereskedelem az áfacsökkentés mekkora részét engedi át a fogyasztónak, illetve az sem látható ma még, hogy mennyivel növekszik a forgalom, ami valamennyit visszapótol a kiesésből. Nagyjából 1 százalékos árcsökkenés hatására 0,3-0,5 százalékkal emelkedhet a fogyasztás. Ha a kormány alultervezi a bevételeket és többlet forrás keletkezik, akkor azt év közben át lehet csoportosítani, magyarán máshol lehet elkölteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a választási év "előestéjén" és élelmiszer "rezsicsökkentésként" eladása a Fidesz szempontjából újabb csodafegyver lehet a kétharmad, vagy legalább a kormánytöbbség megőrzéséhez.
Meglehetősen optimista várakozás a kormánytól a 3,1 százalékos gazdasági növekedés 2017-ben, mert az elemzők döntő többsége legföljebb 2,5-2,7 százalékos bővülésre számít - nyilatkozta a Népszavának Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy vélte, az Orbán kormány változtatott eddigi nagyon óvatos gazdaságpolitikáján, amikor is nagyon vigyázott arra, hogy ne lépjen túl bizonyos korlátokat. A 2017-es költségvetési javaslatban azonban már sokkal nagyobb kockázatot vállal. Egyértelmű, hogy a lazítás a választások közeledtének szól. Valószínűleg ha gond lesz, következnek az év közi kiigazítások, ahogyan eddig is történt.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány a költségvetést a napi politika szolgálatába állította - jegyezte meg a GKI elnöke. A baj csak az, hogy a költségvetésben stratégiai módosítások nem történtek, így nem nyúlnak sem az oktatási, sem az egészségügyi rendszerekhez. Ahol a legjobban szorít a cipő, oda gyorsan dobnak néhány milliárdot, ahol pedig lehet, ott húznak egyet a nadrágszíjon - vélte Vértes András.
Az online kasszák kiterjesztésére is rákényszerül a kormány, hiszen még a konvergencia programjában is 1,7-ről 2,4 százalékra húzta fel a hiány célt, vagyis túl nagyot markolt a kiadások növelésével. Ez még a kisebbik probléma, de növekszik az államadósság - még 3,1 százaléknál is ez történne. Az pedig a szakember szerint közgazdasági nonszensz, hogy miközben csökkentik az áfát, azt nem számolják el az inflációnál. Márpedig jövőre akár ismét defláció következhet. A jegybank pedig ezt ellensúlyozandó, a jelenlegi 1,2 százalékról 0.9-0,75 százalékra is vissza vághatja az alapkamatot.
A kormány az élelmiszeráfa egyedi csökkentéses módszerével hibás útra tévedt, de maga az áfacsökkentés is hibás elképzelés, amiből még baj lehet, mert innentől nincs megállás - mondta Vértes András. A cafeteria jelenlegi formájában megszűnik, emiatt a turizmusban és a vendéglátásban is leviszik az áfát, igaz csak 18 százalékra, de abból is lehet még 5 százalék. A szakember azzal sem értett egyet, hogy az áfacsökkentés az alacsonyabb jövedelműeknek kedvez, mert a fogyasztói kosarukban ugyan valóban nagyobb az alapvető élelmiszerek súlya, mint a tehetősekében, de kevesebbet is vásárolnak ezekből az élelmiszerekből, mint a magasabb jövedelmű rétegek.
Vagy magát az áfakulcsot kellett volna levinni, amit a költségvetés nem bírna el, vagy sokkal inkább a szociális kiadásokat növelve pénzbeli támogatást, vagy a több országban bevált élelmiszer, illetve háztartási szereket tartalmazó csomagokkal kellene segíteni a rászorulókat. Ezek a célzott támogatások sokkal hatékonyabbak lennének az áfa általános csökkentéseknél.
Tojás (ár)törő
A baromfihús esetében is az lett volna a legjobb megoldás, hogy ha már csökkenti a kormányzat az áfát, akkor a teljes termékpályán tegye azt meg. A sertéshús esetében még a hentesek körében is zavart okozott, hogy a tőkehús áfája 5, de már a feldolgozott áruknál maradt a 27 százalékos áfa. Egyelőre még nem jelent meg pontosan a költségvetés tervezetben, hogy milyen termékekre is vonatkozik majd a baromfihús és a tojás esetében az áfacsökkentés.
A szakemberek számára fontos, hogy időben kiderüljön, például hova sorolja majd a jogszabály a fagyasztott, előhűtött termékeket - említette a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, igazgatója.
Az áfacsökkentésnek nem csak a baromfiágazatban is fellelhető feketepiac visszaszorításában lenne jelentős szerepe, hanem talán még ennél is fontosabb, hogy a tojás szegmensben korlátozhatná a gyakran feketén, áfa nélkül Magyarországra özönlő 1 milliárd import tojás behozatalát, ami a hazai forgalom 30-35 százaléka.
A baromfihús áfájának visszavágása 27-ről 5 százalékra 25 milliárd, a tojás áfájának csökkentése pedig további 8-10 milliárd forinttal mérsékelné a büdzsé bevételeit.
A BTT elnöke, igazgatója szerint a nagy verseny miatt a kereskedők akár a teljes, 22 százalékos áfacsökkentést is tovább adhatják a vásárlóknak, de legalább 20 százalékos, jelentős árzuhanásra lehet számítani jövőre a baromfihús piacon.
Nem fürdik tejben-vajban a tejágazat
A legnagyobb bajban talán a tejtermelők vannak, akik csalódottak Varga Mihály múlt heti bejelentése miatt. Az uniós tejkvóta kivezetése, az alacsony felvásárlási árak, de legfőképp az áfa csalások rendkívül magas aránya miatt a hazai tejgazdaságok már a létükért küzdenek. Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, egy interjúban azt mondta, a tej áfáját már régen le kellett volna csökkenteni 5 százalékra, mert ez egy olyan gyorsan forgó áru, aminek nagyon nehéz követni az útját, ami megkönnyíti az áfacsalók dolgát. Csányi agrárbirodalmába tehenészet és tejfeldolgozó is tartozik.
Nemcsak az a baj, hogy már idén félévtől várták volna segítséget, de a bejelentésekből az sem derül ki, hogy milyen termékcsoportokra lesz érvényes az áfacsökkentés: a nyers tejre, az üzletekben a dobozos tejekre, illetve tejtermékekre, sajtra, túróra, tejfölre - jegyezte meg lapunknak Istvánfalvi Miklós a tej Szakmaközi Szervezet és Termék Tanács társelnöke, a termelők képviselője. A szervezet éppen ezért ajánlotta kompromisszumként, hogy az úgynevezett folyadéktejekre az 5 százalékos áfát még idén vezessék be. Ezzel rövid távon vissza lehetett volna szorítani az ágazatot sújtó és a költségvetésnek is óriási károkat okozó áfacsalásokat. Becslések szerint a friss tej áfájának csökkentése nagyjából 10-12 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okozna.
László Róbert csongrádi állattenyésztő-agrármérnök, az április 4-i "tehenes" tüntetés egyik szervezője megerősítette, csalódást keltett bennük tej áfájának elhúzódó csökkentése. Pedig a fogyasztói árak 13-15 százalékos mérséklése literenként átlagosan 20 forint áresést jelentene.
A tej felvásárlási ára mélyponton van, kilónként a mennyiségi, minőségi felárral is legföljebb 69 forintot adnak érte a feldolgozók és ha a tavalyi támogatás mértékével számolnak idén is, akkor a gazdák nagyjából 30 forintot veszítenek kilónként. László Róbertnek 300 tehene adja a tejet, s naponta 200 ezerforintos veszteséget kénytelen elkönyvelni.