A Spar átlagosan 12 százalékkal emeli a dolgozói bérét, és már májusban a magasabb összeget fizeti a dolgozóinak, legalábbis erről egyeztek meg tegnap a reprezentatív szakszervezettel. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pedig jelenleg is tárgyal a Tesco vezetőségével a 2016-os béremelésekkel kapcsolatosan, de arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem egyeztek meg. A kollektív szerződés kötésére és a bérmegállapodás aláírására egyetlen szakszervezet, a KASZ jogosult, a tárgyalások igen kedvező béremeléssel kecsegtetnek. A sajtóban megjelent 17 és 22 százalék közötti béremelés azonban nem teljesen fedi a valóságot - közölte a szakszervezet. A Népszava információi szerint átlagosan 15 százalékos emelésről lehet szó, de differenciáltan, beosztástól, munkakörtől függően eltérő mértékű lesz a béremelés. A munkáltató és a munkavállalók képviselői május 6-án írhatják alá a bérmegállapodást és lapunk értesülése szerint a Tesco dolgozói júniustól már az emelt fizetésüket kapják. A cégnél mintegy 9 ezer minimálbéren foglalkoztatott dolgozót érinthet előnyösen a béremelés.
A keresetnövekedéssel kapcsolatos várakozásokat a Réti, Antall és Társai PwC Legal jogi szakértője is megerősítette. A vasárnapi munkavégzés ismételt rendszeressé válása a munkavállalók számára keresetnövekedést jelent, hiszen az elmúlt egy évben igaz, hogy 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot kaptak, de csak az év öt vasárnapján és azt az öt napot sem mindenki dolgozta le. Ha nem változna a jogszabály, és maradna az 50 százalékos bérpótlék, de jóval több vasárnapon mint az elmúlt időszakban, az mindenképpen többlet jövedelmet jelent. A vasárnapi nyitvatartás újbóli bevezetése pedig a munkavállalók számának növekedéséhez is vezethet, mivel a megnövekedett árusítási idő miatt várhatóan több munkavállalót kell foglalkoztatni – jegyezte meg Szűcs László, a PwC Legal szakértő ügyvédje.
A kereskedelmi láncok közötti verseny miatt elképzelhető, hogy a béremelések végiggördülnek a piacon és ez automatikusan emeli majd a vasárnapi pótlék összegét is, de a KASZ továbbra is ragaszkodik a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékhoz - nyilatkozta lapunknak Sáling József a KASZ elnöke.
Az elmúlt napokban a pártok egymás után jelentkeznek be a szakszervezetnél, hogy egyeztessenek. Még a vasárnapi boltzár hivatalos ötletgazdája, a KDNP is tárgyalni hívta az érdekvédőket. Sáling József kérdésünkre hangsúlyozta, minden párttal és a kormányzattal is leülnek tárgyalni, mert számukra az a lényeg, hogy a dolgozókat ne érhesse hátrány a vasárnapi boltzár eltörlése miatt. Így a vasárnapi bérpótlék emelése mellett ragaszkodnak a havonta legalább két vasárnapi pihenőnaphoz, az önkéntes vasárnapi munkavégzéshez, a nyitva tartási idő maximalizálásához, azaz legyen elég egy műszak vasárnap, illetve december 24-én és december 31-én legfeljebb 12 óráig legyenek nyitva a boltok. A kormányzattól azt követelik, hogy csökkentsék a munkabért terhelő járulékokat, hogy a munkáltatók érdemi béremelést tudjanak adni.
A Praktiker már teljesíteni látszik a KASZ elvárását, mint közleményükben írják, május 8-ától lesznek nyitva vasárnap 9 és 17 óra között. Az IKEA - a dogozók beosztási rendjére és az átállás időigényére tekintettel május 22-én nyit újra a hetedik napon, igaz kilenctől kilencig.
Az MSZP törvénymódosításban javasolta, hogy vasárnapi bérpótlék mértéke minimum 100 százalék legyen, és valamennyi szektor dolgozójának járjon. Az ellenzéki párt nevében Gúr Nándor országgyűlési képviselő megerősítette, el akarják érni, hogy havonta legföljebb két vasárnap dolgozzon egy-egy munkavállaló, ettől eltérni csak írásos megállapodással lehessen.
A vasárnapi boltzár eltörlése körüli vihar a kormányt is jobb belátásra bírhatta, mert szokásától eltérően szintén egyeztetne a szakszervezettel. A KASZ azt az ígéretet kapta, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) még áprilisban összeül és a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői egyeztetnek a munka törvénykönyvének a vasárnapi munkavégzéssel foglalkozó előírásairól. Egyebek mellett a pihenőnapokról és a bérpótlékról is tárgyalnak majd. Annyi már most is bizonyosnak látszik, hogy nem lesz egyszerű a megegyezés, még az egy oldalon ülők között sem. A kiskereskedelmi láncok között is akadnak amelyek valószínűleg elfogadják majd a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, és lesznek amelyek ódzkodnak a többletkiadástól. A kormány mozgásterét szűkítheti, hogy a bérpótlék emelés érzékenyen érintheti a hozzá közel álló kereskedelmi láncokat és a kisebb vállalkozásokat is. Márpedig a kabinet elsősorban politikai és nem szakmai szempontok alapján szokott dönteni. Ezért egyáltalán nem tekinthető lefutott meccsnek a vasárnapi boltzár körüli egyezkedések sora.
A PWC szakértői arra is figyelmeztetettek,hogy a vasárnapi boltzár feloldása például a bevásárlóközpontok és a kereskedelmi láncok esetében rengeteg szerződés módosítással járnak. A bevásárlóközpontokban, ahol a boltzár előtt a bérlőket kötelezték a vasárnapi nyitvatartásra is, hiszen érdekük volt, hogy az embereket minél több nyitva tartó bolt várja, most visszatérhetnek az eredeti szerződéshez.
