Jobbik-Konzervatívok;antiszemitizmus;közvélemény-kutatás;"migránsok";Tett és Védelem Alapítvány;bőrfejűek;

- A magyarok harmada antiszemita

Nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon az elmúlt évben. A politikai preferenciák tekintetében - nem meglepő módon - a Jobbik szavazói végeztek az első helyen. A magyar társadalom egy, a kérdőívbe újonnan bekerült csoport, a migránsokkal szemben a legelutasítóbb - 78 százalék válaszolta azt, hogy nem akar a szomszédságában migránsokat látni.

Mérsékelten ugyan, de nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon az elmúlt évben, a magyarok harmada - igaz, különböző mértékben - osztozik a leggyakoribb antiszemita vélekedésekben - derült ki a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által 1200 fős mintán elvégzett, kedden bemutatott reprezentatív felmérésből. Az erősen antiszemiták aránya a 2014-ben mért 21 százalékról 2015-re 23 százalékra nőtt, a mérsékelten antiszemita népesség aránya pedig 10 százalékról 12-re.

Az eredményeket ismertetve Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója rámutatott: az antiszemitizmus és a politikai preferenciák tekintetében - nem meglepő módon - a Jobbik szavazói végeztek az első helyen. Érdekes, hogy a Jobbik szavazótáborában 2014-ben még abszolút többségben voltak az erősen antiszemita szavazók, arányuk az elmúlt egy évben visszaszorult.

Hann Endre a felmérés eredményei közül kiemelte: az elmúlt egy évben nőtt a zsidók érzelmi alapon történő elutasítása (23 százalékról 26-ra), s valamivel nőtt a vélt vagy valós tapasztalatokon alapuló elutasítók aránya is (41-ről 42 százalékra). Ugyanakkor a magyar közönséget csak mérsékelten foglalkoztatják a zsidósággal kapcsolatos kérdések, a megkérdezettek csupán 11 százaléka tudott valamilyen konkrét, a hírekben is szereplő történést felhozni a tavalyi évből. A zsidók iránti ellenszenv egyébként 2010-ben ugrott meg jelentősen (ekkor 28 százalék volt, míg 2009-ben "csupán" 10). Hann ezt a Jobbik "berobbanásának" tudja be, szerinte a párt parlamenti megjelenésével gyakoribbá, s valamivel elfogadhatóbbá váltak a zsidóellenes megnyilatkozások. Összességében elmondható, hogy a zsidóellenesség a társadalom egyharmadára jellemző.

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja hozzátette: a "holokauszttagadó és relativizáló érzületek" is növekedtek nemcsak az elmúlt évben, hanem az elmúlt évtizedben is. 2006 óta például 9 százalékról 19 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a zsidókat ért szörnyűségek nagy részét a háborút túlélő zsidó emberek csak utólag találták ki. "Ez is mutatja, hogy rosszul, eltávolítóan beszélünk a holokausztról a magyar nyilvánosságban, és ebben a zsidó közösségnek is nagy felelőssége van" - mondta Bodnár.

A felmérés mindemellett arra is rámutatott: a zsidóellenesség együtt jár minden más csoport iránti ellenszenvvel. Sőt több más csoporthoz képest a zsidók iránti ellenszenv "nem számít erősnek" Hann szerint. A magyar társadalom egy, a kérdőívbe újonnan bekerült csoport, a migránsokkal szemben a legelutasítóbb (78 százalék válaszolta azt, hogy nem akar a szomszédságában migránsokat látni). Az elmúlt évben növekedett az arabok és a fekete bőrűek elutasítottsága is, ám a válaszadók jelentős része a migránsok után egy bőrfejű szomszédnak örülne legkevésbé.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) forgalomlassító autós demonstrációval csatlakozik a pedagógussztrájkhoz szerda reggel - jelentette be Kordás László, a szövetség elnöke kedden, Budapesten.