Nagy várakozások előzték meg azt a hétvégén Katar fővárosában, Dohában tartott tanácskozást, amely a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) meghatározó tagja, Szaúd-Arábia kezdeményezett, a szervezeten kívüli legjelentősebb állammal, Oroszországgal karöltve a termelés korlátozásáról. A tárgyalások azonban ezúttal is eredménytelenek maradtak. Így minden maradt a régiben: az alacsony kőolajár és számos kitermelő ország egyre növekvő gazdasági nehézségei.
Ugyanakkor a magyar gazdaságra a dohai kudarc semminemű hatással nem lesz - ez a véleménye a Népszava által megkérdezett szakértőnek, Miró Józsefnek. Az Erste Bank stratégája álláspontját arra alapozta, hogy a hazai üzemanyagárakban a meghatározó szerep a különböző adófajtáké, így az ár meghatározásánál a bizonyos határok között történő olajár-elmozdulás nem jelentős. Ezért alaptalanok azok a félelmek, hogy a magyar költségvetést érdemben befolyásolná az, hogy továbbra sem sikerült korlátozni a kőolaj-kitermelést.
Most a "labda" az OPEC-nél van. A legközelebbi, félévente szokásos bécsi találkozójukon - az osztrák fővárosban található az OPEC székhelye - a korlátozásokról döntést kell hozni. Oroszországgal csak ezt követően lesz érdemes ismét leülni a tárgyalóasztalhoz, mégpedig úgy, hogy lehetőséget nyújtanak majd a szervezeten kívüli kőolaj-kitermelő országoknak az egyezséghez történő külső csatlakozásra.
Érdekes az embargó után az olajpiacra visszatérő Irán helyzete. Elemzők úgy vélik a perzsa állam napi 3,5 millió hordós kitermelése, illetve 2,0 millió hordós exportja nem okozója az árak mélyrepülésének. Tény azonban az is, hogy Irán aktív részvétele nélkül érdemi termeléskorlátozásra aligha van remény.
Ami az árakat illeti, az elmúlt hetekben egy lassú áremelkedésnek voltunk a szemtanúi, de szinte minden elemző - köztük Míró József is - úgy véli, hogy az olaj ára ismét mérséklődni fog. A dohai kudarc okán ez tegnap már meg is történt, mintegy három százalékkal esett a hordónkénti ár. Arról is beszélnek, hogy az árak manapság Amerikában dőlnek el, ahol túltermelést és jelentős mértékű készletfelhalmozódást tapasztalhatunk. Ennek ellenére továbbra sincs szó arról, hogy az Egyesült Államok a termelés visszafogására készülne. Ma a szakértők úgy látják, hogy a 35 dolláros olajár jelentheti a mélypontot. (Jelenleg ennél mintegy 6 dollárral magasabb az árfolyam.)
Az olajkrízis nagy vesztese Oroszország, hiszen a szövetségi költségvetés mintegy fele ebből az ágazatból származik. Ezért a birodalom a Putyin-korszak 16 esztendeje óta még soha nem tapasztalt recesszióval küszködik. (Természetesen ebben nagy szerepe van az ország ellen jelenleg is érvényes szankcióknak.)
Sziluanov orosz pénzügyminiszter úgy vélte, ha aláírják a tervet, a kőolaj ára emelkedni fog, de csak szerény mértékben, mert a globális gazdasági növekedés lassulása miatt mérséklődik az olajkereslet bővülése, a hatalmasra duzzadt olajtartalékok pedig csak lassan apadnak.
