Veszélyes hatalmi játszma zajlik a Közel-Keleten. Egyre veszélyesebb. Olyan, amely nemcsak néhány országra gyakorol majd hatást, hanem az egész világ gazdaságát is meghatározhatja. Mind Szaúd-Arábia, mind Irán vezető szerepre törekszik a térségben, s a két ország igyekszik mind több borsot törni egymás orra alá. Teherán úgy érzi, a tavaly a hatokkal, az ENSZ BT öt álladó tagjával, illetve Németországgal megkötött nukleáris megállapodással eljött az ő ideje, hiszen a megegyezés értelmében az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak fokozatosan fel kell oldania az országgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. Bár az amerikai republikánusok ellenállása miatt ez a folyamat nem halad valami gyorsan, hiszen az ország bankjai továbbra sem hajthatnak végre pénzügyi tranzakciókat dollárban, valójában már hónapok óta egymás kezébe adják a kilincset Teheránban a nagy olajtársaságok képviselői.
A perzsa állam vezetése pontosan tudja: ha bizonyos tekintetben késik is a szankciók feloldása, nyersanyagkészletei szempontjából mind gazdasági, mind politikai szempontból megkerülhetetlen tényező. S ez nagyon nincs Szaúd-Arábia ínyére. A nukleáris megállapodással politikailag csökkent a szunnita királyság befolyása. Bár Washington igyekszik folyamatosan biztosítani arról a szaúdiakat, ugyanolyan fontos partnerek számukra, mint korábban, s ezt Barack Obama küszöbön álló rijádi vizitjével is igazolni igyekszik, azért nem elhanyagolható szempont, hogy az amerikai elnöknek döntő szerepe volt a nukleáris megegyezés létrejöttében.
Sem Irán, sem Szaúd-Arábia nem titkolja hatalmi ambícióit, ám lényegében egyetlen olyan, nem is jelentéktelen eszköz van a kezükben, amivel zsarolni tudják egymást: az olaj. A szaúdi királyság 2014-ben még azt közölte, hogy akkor sem csökkenti a kitermelést, ha 20 dollárra zuhan a nyersanyag világpiaci ára. Ez a magabiztosság azonban már a múlté. A szaúdi gazdaság már messze nem áll olyan stabil lábakon, mint akár két éve. Nem is csoda, hiszen 2014 nyara óta a nyersanyag ára kétharmadával esett vissza, így tavaly a szaúdi költségvetési hiány elérte a gazdasági teljesítmény 16 százalékát. A királyság azt tervezi, hogy 2018-ig tőzsdére viszi az Aramco olajtársaság részvényeinek egy kis hányadát, ám a jelenlegi olajár, illetve az olajcégek részvényeinek alacsony értékei mellett egy ilyen tranzakció egyszerűen nem érné meg. A szaúdiak hajlanának az olajkitermelés csökkentésére, Irán azonban ebbe nem hajlandó belemenni. Teheránban kiszámolták, hogy a szankciók feloldásával még a jelenlegi nyersanyagár mellett is megéri a mostani szinten tartani a kitermelést.
Sok válsággóc van manapság a világban. Félő, egy újabb van kialakulóban, amelynek következményeit mindannyian érzékelhetjük majd.
