Kincstári rendszer
Tart a települési elszámolási és gazdálkodási rendszerek egységesítése is. A Magyar Államkincstár (MÁK) úgynevezett ASP rendszerének teljes körű bevezetése után az ország valamennyi önkormányzata egy adatbázisba tölti majd fel az adatait. Ezt nem bánják a polgármesterek, de a kistelepülések azt kérik, hogy használhassák a saját korszerű adatkezelő rendszereiket, a MÁK tegyen lehetővé ennek megfelelő kapcsolódási megoldásokat, mert valamennyi pénzügyi munkatárs gyors átképzése szükségtelen, és megoldhatatlan feladat. A Faluszövetségben tartanak tőle, hogy a rendszer bevezetése után tovább gyengülnek a települések, hisz az államnak gyors rálátása lesz minden befolyt fillérre és könnyen mondhatja, hogy kevesebb munkatárs is meg tudja oldani a munkát. A nagyobb városokban információink szerint nincsenek ilyen félelmek.
A kormány szondázott
Az összes átszervezés, pénzelvonás és a napi feladatok megoldásának gondjai mellett mégis az utóbbi időszak legnagyobb sérelmét egy névtelen írás okozta a polgármestereknek. A „Hatékony helyi közigazgatás” címen nyilvánosságra került szöveg gyakorlatilag azzal magyarázta az államosítások szükségességét, hogy a településeket meg kell szabadítani az ebben a körben fellelhető korrupciótól. A helyi vezetők felhördülése után a kormány egyetlen tagja sem vállalta, hogy ő íratta volna az elemzést, a polgármesterek szerint azonban az valamelyik háttérintézményben készülhetett. A helyi vezetők erkölcsi meggyengítését célzó írás nagyon is beleillik az önkormányzatokat jó ideje folyamatosan gyengítő menetrendbe – vélekedett kérdésünkre Tóth József. A polgármesterek legitimitása nagyon erős, mivel a polgárok közvetlenül választják meg őket, és tevékenységükért közvetlenül felelősek, naponta számon kérhetik őket, látható hogyan és miből élnek. Véleményük tehát meghatározó, különösen a kisebb településeken, ezért Polgár első számú vezetője szerint a kormány mindent elkövet, hogy ezt a súlyukat csökkentse: vagy víz alá nyomja őket, vagy – aki kritika nélkül beáll a sorba, azt – tenyeréből eteti. Ennek hatására pedig érezhetően gyengül az az ellensúly, amit a helyi hatalom hosszú éveken át képes volt betölteni az állam túlkapásaival szemben. A velük szemben megfogalmazott vádak tehát pusztán egy újabb lépést jelentenek az egypólusú állam kialakítása felé – vélekedett Tóth József.
A Faluszövetség vezetője nem bánja, hogy a stratégiai elemzésnek nevezett szöveg napvilágot látott, mert Szabó Gellért szerint ez is segíti, hogy vitázzanak az önkormányzatok helyéről és szerepéről, ami mindig előrevisz, ráadásul ez erősíti az önkormányzatok összefogását az igaztalan vádak cáfolására.
A TÖOSZ tagjai ugyanakkor annyira felháborodtak, hogy közösség elleni izgatásért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ügyben, ám a nyomozást nagyon gyorsan lezárták. Schmidt Jenő úgy jellemezte a helyzetet, hogy a helyi önkormányzatok évek óta tartó megnyomorítása miatt már oda a bizalom a kormánnyal szemben. Lehet, hogy nem lesz sztrájk és a polgármesterek sem lázadnak fel, de a hatalomnak is tudnia kell, hogy a magyarok az urnáknál szoktak tiltakozni. A Somogy megyei Tab polgármestere érzi is, hogy a kormány kezdi belátni, bele is bukhat a hibáiba, ezért egyre több kerekasztalra, tárgyalásra hívják meg az önkormányzati szövetségeket, bár érdemi befolyásuk még nincs. Komoly változást ezeknek a szövetségeknek az összefogása hozhat – állította Schmidt Jenő, hozzátéve, hogy a 8 hazai szervezetből 5 összefogására lát esélyt, de csak a 2018-as választás után.
Arra a kérdésre pedig, hogy a lakosság eljut-e valamikor annak felismeréséig, hogy mekkora bajban van az a település, ahol él, a TÖOSZ elnöke úgy válaszolt: a közvélemény addig nem vesz tudomást az őket szolgáló önkormányzat, a választott tisztségviselők, hivatalnokok bajairól, amíg ezek mindent megtesznek a normális működés, a lakosság kiszolgálása érdekében. Márpedig ebben a körben mindenki erre szerződött.
