Tíz pontból álló javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédése érdekében. A kormányfő a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) pénteki lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 tervet, amely ellenjavaslata a migrációs válság kezelésére szolgáló európai bizottsági elképzeléseknek. Brüsszel a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Orbán álláspontja viszont az, hogy a határokat kell megvédeni. A tíz pontot megküldik nem csak a visegrádi országok kormányfőinek, hanem minden uniós miniszterelnöknek, Orbán pedig, aki a CDI egyik alelnöke, a jövő héten Németországban, majd több más európai országban személyesen is ismerteti saját koncepcióját. A lisszaboni 10 ponttal a magyar kormányfő gyakorlatilag megtámadta Brüsszelt, s ehhez a támadáshoz szövetségeseket is toboroz.
A mostani uniós központ elleni fellépés felidézi 2003 júniusát, amikor ugyancsak Lisszabonban a CDI egy, a Fidesz által összeállított, a magyar baloldali-liberális kormányt bíráló határozatot fogadott el a magyarországi polgári és politikai szabadságjogok helyzetéről. Az MSZP akkor magyarázatot várt a 2002-ben megbukott ellenzékben lévő párttól: miért nemzetközi fórum előtt próbálja megoldani az általa vélelmezett belpolitikai problémákat.
A CDI által 2003-ban elfogadott határozat ugyanis a Fidesz által a 2002-es kormányváltás után felfedezett negatív jelenségeket pellengérezte ki. A határozat szerint az MSZP-SZDSZ kormány hatalomra kerülése óta a következő jelenségek terjedtek el: pártpolitikai befolyás a rendőrségre, politikai viták beszűrődése a bíróságokra, pártpolitikai motiváltságú bírósági eljárások, állampolgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, ellenzéki gondolkodók megfélemlítése és eltávolítása az állami szférából, "felségsértésszerű" bírósági eljárások azok ellen, akik bírálják a kormányt, a polgári sajtó életképtelenné tétele, hirdetési bevételi forrásainak elvágása, valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns, és a szabad véleménynyilvánítás adminisztratív és jogi korlátozása.
Az akkor ellenzékben lévő Fidesz szerint világossá vált, hogy a kormány szervezeteinek, hatóságainak, közintézményeinek egyes képviselői Magyarországon olyan lépéseket tesznek, amelyek nincsenek összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányával, valamint az ENSZ, az Európai Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban az emberi, polgári és politikai szabadságjogok biztosításának szabályozásaival. A CDI ennek nyomán kifejezte aggodalmát az alapvető jogok ismétlődő megsértése miatt Magyarországon a 2002-es kormányváltás után. Felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket az alapvető emberi, polgári és politikai jogok tiszteletben tartása érdekében.
2003 júniusában a szocialista parlamenti frakció nevében az akkori frakcióvezető, Lendvai Ildikó magyarázatot várt Orbán Viktortól arra: hogyan néz szembe 2000. évi önmagával. Akkor a Miniszterelnöki Hivatal a kormányfő személyes utasítására állíttatott össze "feketelistát" azokról a magánemberekről, akik szerintük Magyarországot a külföldi sajtóban nyilatkozataikkal lejáratták. Amennyiben Orbán vagy a Fidesz szűk vezetése felelőtlen lisszaboni magánakciójáról van szó, ez azt mutatja, hogy ezek a politikusok a hatalomvesztés okozta sokkból már nem csak önveszélyes, hanem közveszélyes módon keresik a gyógyulást - mondta Lendvai, hozzátéve: a politikai vitákat éppen a Fidesz vezetői viszik a bíróságra, akik már parlamenti interpellációért is feljelentettek szocialista képviselőt.
Nyilatkozott az ügyben Kovács László is. Az akkori külügyminiszter, MSZP-elnök szerint soha egyetlen magyar ellenzéki politikus nem kezdeményezte 1990 óta, hogy egy nemzetközi szervezet határozatban ítélje el saját hazáját. Kovács egy kormányszóvivői sajtótájékoztatón azt mondta. "Szomorú, hogy a Fidesz és személy szerint a volt miniszterelnök, Orbán Viktor ilyen mélyre süllyedt." Bejelentette: kész bármikor vendégül látni a CDI küldötteit, hogy megismerkedjenek a magyarországi valósággal, példátlan ugyanis, hogy egy párt saját belpolitikai céljai érdekében megpróbálja félrevezetni azt a nemzetközi szervezetet, amelynek tagja, és megpróbálja lejáratni a Magyar Köztársaságot. Mélységesen igazságtalannak nevezte, hogy a Fidesz javaslatára elfogadott dokumentum azt a Magyarországot, amely maradéktalanul teljesíti a nemzetközi demokratikus normákat, egy sorba helyezi két olyan országgal, Kubával és Burmával, amelyek gyakran szerepelnek nemzetközi szervezetek napirendjén mint olyan államok, amelyekben súlyos sérelmek érik az emberi jogokat. Kovács cinikusnak nevezte, hogy egy olyan párt és egy olyan politikus vádolja a kormány azzal, hogy hazaárulás címén lép fel bírálóival szemben, amely párt - és személy szerint az, aki ezt a javaslatot tette - kormányzása idején hazaárulással vádolta még a parlamentben is az ellenzéki képviselőket.
A Fidesz és személyesen Orbán Viktor akcióját, amellyel egy nemzetközi fórumon kezdeményezték Magyarország elítélését elképesztőnek tartotta 2003-ban az SZDSZ elnöke is. Kuncze Gábor szerint az ország nem olyan, mint amilyennek a nemzetközi közvélemény előtt a Fidesz megpróbálja leírni. "Ami a konkrét vádakat illeti, bizonyos pontokban a Fidesz- kormányzás időszakára emlékeztetnek" - fogalmazott, hozzátéve: lehet, hogy Orbán most tudott elemzéseket olvasni saját kormányzásának időszakáról. Kuncze közölte: minden politikai erőnek közös felelőssége, hogy milyen lesz az az ország, amelynek érdekében mindnyájan tevékenykednek. "E tekintetben én is látok javítanivalókat" - tette hozzá, megjegyezve: "például az emberek jogainak tiszteletét vagy a szabad véleménynyilvánítást illetően". Mint mondta, ha a kezdeményezés arról szól, hogy "tegyünk meg mindent ezen célok érdekében", akkor egyetért Orbán Viktorral, és azt ajánlja, hogy "mindenki sürgősen kezdjen el a saját háza táján sepregetni".
Az embereknek joguk van...
Kovács László külügyminiszter levelet írt Orbán Viktornak, amelyben árulkodónak nevezte, hogy a Fidesz elnöke a CDI lisszaboni üléséről történt hazatérése óta nem hajlandó a nyilvánosság elé állni. Kovács megütközéssel fogadta a hírt, hogy a CDI lisszaboni végrehajtó bizottsági ülése határozatban ítélte el Magyarországot a demokratikus normák és a szabadságjogok állítólagos megsértése miatt.
Orbán Viktor válaszolt az akkori külügyminiszternek. "Az elmúlt évben több magyar és nemzetközi szervezet - többek között az Európai Néppárt - emelte fel a szavát az ellen, hogy Magyarországon egyes ügyekben nem érvényesülnek megfelelően az emberi jogok. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ezekkel a konkrét ügyekkel kapcsolatosan, az emberi jogok érvényesülése érdekében többször szót emelt a Magyar Országgyűlésben. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szerint a magyar állampolgároknak joguk van gyülekezni, demonstrálni, szórólapot sokszorosítani, transzparenseket készíteni, tudni mi történik Pakson, esetleg rossz véleménnyel lenni a mindenkori miniszterelnökről. Sérti az emberek jogait, ha lemásolják az adózási adataikat, ha körlevélben üzenik meg az állami cégeknek, hogy ne üzleti, hanem politikai alapon döntsenek arról, mely napilapokban hirdethetnek, ha támadást indítanak a különböző, alkotmányosan független intézményekkel szemben. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy ezek a jelenségek megszűnjenek Magyarországon. Ezért foglalkozott a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség az emberi jogok helyzetével legutóbbi kongresszusán is. Európában az emberi jogok érvényesülése nem tekinthető egyetlen ország belügyének sem, és ez már évtizedek óta így van. Érthető tehát, ha az emberi jogi kérdésekre nemzetközi figyelem irányul. Meggyőződésünk szerint a mindenkori magyar kormánynak kötelessége mindent megtennie az emberi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében. Remélem, hogy a közöttünk meglévő elvi, eszmei, értékrendbeli különbségek ellenére ebben egyetértünk. Ezért Önt, mint a Magyar Szocialista Párt elnökét, arra kérem, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az emberi jogokat érintő jogsértések megszűnjenek, továbbá azért, hogy a kormány maradéktalanul tartsa tiszteletben az emberi jogokat - írta a pártelnök.
