Angela Merkel német kancellár tegnap maga jelentette be, hogy büntetőjogi eljárás indulhat Jan Böhmermannt, a ZDF neo köztelevízió műsorvezetője ellen. A német humorista egy március végi műsorában előadott egy gúnyverset, amelynek célpontja Recep Tayyip Erdogan török államfő volt. Ankara azonnal tiltakozott és vádemelést sürgetett a humorista ellen, majd hivatalosan is kérte a büntetőjogi felelősségre vonást.
Az ügy komoly vihart kavart a szövetségi kormány berkeiben is, amely megosztottnak mutatkozott a kérdésben. A tegnapi Merkel által ismertetett kormányálláspont szerint azonban a gúnyvers valóban támadó jellegű, szándékosan sértő, és teljességgel elfogadhatatlan. A kancellár bejelentése szerint a német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető Böhmermann elleni eljárás megkezdésére, de ezzel egyidőben kezdeményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését. A német büntetőtörvénykönyv ugyanis máig tartalmaz egy 19. századból származó, úgynevezett felségsértési paragrafust, ez adja a jogalapot a humorista elleni eljáráshoz is. Merkel szerint azonban erre a paragrafusra demokráciában nincs szükség, 2017 végéig eltörlik azt. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa. Csupán annyit jelent, hogy a független igazságszolgáltatás dolga a Böhmenrmann ügy megítélése.
Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a humoristát, három év börtönbüntetéssel sújthatják.
A kérdés nyilván Erdogan politikája miatt vált kényessé. A demokráciával hadilábon álló török államfő hazájában ugyanis börtönnel büntetik az elnököt sértő véleménynyilvánítókat, legyenek akár újságírók, akár közemberek, akik a családban vagy nyilvános helyen mondták el negatív véleményüket Erdoganról. Bár a humorista gúnyversét sokan valóban elfogadhatatlannak és minősíthetetlennek tartják, és a Németországban élő török közösség önmagára nézve is sértőnek érezte, mégis, a török elnök politikája miatt várható volt, hogy Merkel döntése politikai vihart kavar és indulatokat kelt. Mindehhez hozzáadódik, hogy a migránsválság kezelését célzó uniós-török, illetve német-török megállapodás óta nem először merült fel, hogy Berlin elfogadhatatlan engedményeket tesz Erdogannak és Ankarának.
A kormánydöntés nem volt egyértelmű és egyhangú. Mivel nem volt egyetértés a kabinetben, ezért a kancellárnak kellett döntenie. A koalíciós társ SPD szerint pedig Merkel rossz döntést hozott egy korszerűtlen jogszabály alapján.
Közleményt adott ki a német újságírók szövetségének (DJV) elnöke is. Frank Überall szerint mivel Erdogan egy ügyvédi iroda útján már eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen, nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a felségsértési paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön.
Több vélemény is napvilágot látott a médiában, legtöbben azon az állásponton vannak, hogy Merkel formálisan helyesen járt el, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert úgy tűnhet, hogy a migránsválság kezelése miatt az alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.
