Április 24-én rendeznek köztársasági és tartományi választásokat Szerbiában. A jelöltlisták véglegesítésének határideje április 13-án éjfélkor járt le, vagyis tegnaptól vált véglegessé, kik indulhatnak a megmérettetésen. Az, hogy magyar-magyar verseny mégsem lesz, már hétfőn eldőlt, amikor a szerbiai választási bizottság visszautasította a tavaly nyáron civil szervezetként megalakult Magyar Mozgalom és egy korábban is létező magyar kispárt, a VMDK közös listáját. A bizottság elutasító indoklása szerint az MM-VMDK lista benyújtásához szükséges 10 ezer támogatói aláírásból 1611-et olyan pecséttel hitelesítettek, amely már nincs használatban.
Ezzel megpecsételődött, hogy nem lesz magyar-magyar verseny a szerbiai választásokon, ami szokványos esetben a magyar képviselet biztosítását jelentené. Csakhogy a Vajdaságban nem szokványos helyzet állt elő, az évek óta dominánssá vált Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) berkeiben tavaly kizárási és kilépési hullám kezdődött, ami kétpólusúvá tette a vajdasági magyar politikai életet. A VMSZ vezetési stílusával, a párton belüli viszonyokkal elégedetlenkedők egy részét kizárták, mások önkéntesen követték őket. Létrejött civil szervezetként a Magyar Mozgalom, amely a választási hajrában bejelentette indulási szándékát. A kampány során többször úgy nyilatkoztak, hogy a Pásztor István vezette VMSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék indulásukat, kizárásukat is a VMSZ számlájára írják. Közleményben reagáltak a történtekre, állítva, hogy köztársasági választási listájuk megsemmisítése a jogállam csődje. „Az MM és a VMDK reméli, hogy egyszer fény derül arra a politikai játszmára is”, amely a választási listájukkal kapcsolatban a háttérben lezajlott, áll a közleményben.
A történtek segíthetik a VMSZ-t abban, hogy újra belgrádi parlamenti párt legyen, hiszen alternatíva hiányában a kisebbségi választói önfegyelem listájukat fogja erősíteni, de hosszú távon mindenképpen a szerbiai magyarság politikai erejét gyöngíti. Ezt valószínűsíti az is, hogy a napokban újabb 82 VMSZ-tag jelentette be kilépését a Pásztor István vezette formációból. És ugyanezt valószínűsítik a kutatások is.
A vajdasági Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában végzett közvélemény-kutatása szerint a Magyar Mozgalom annak ellenére komoly ellenfélnek ígérkezett, hogy csupán néhány hónapja alakult. A kisebbségkutatók azt vizsgálták, hogy mekkora a VMSZ támogatottsága a szavazók körében, mivel az elmúlt években, a szövetség dominanciájának köszönhetően egypólusú lett a vajdasági politikai közélet.
A felmérés pillanatában még nem lehetett tudni, indul-e a választáson az MM, ennek ellenére, azok közül, akik egyáltalán hallottak az új magyar formációról, a többség úgy vélekedett, hogy indulnia kellene. A megkérdezett magyarok 75 százalékának volt tudomása arról, hogy létrejött a Magyar Mozgalom, közülük 43,7 százaléka szerette volna, ha indulnak a választáson, 17 százalék nem szerette volna, 7,4 százalék nem tudott dönteni, 31,9 százalékuk pedig nem válaszolt a kérdésre. A kutatási jelentés leszögezi: „Ha figyelembe vesszük, hogy nem pártról van szó, és a felmérés még a kampány előtti időszakban készült, akkor mindenképp magas aránynak mondható, hogy 43,7 százaléka a megkérdezetteknek szeretné, ha indulna a mozgalom a választásokon.”
Nem elhanyagolható azok aránya sem, akik készek lettek volna voksaikkal is támogatni az MM-t. Mintegy fele-fele arányban támogatták és ellenezték a második magyar politikai erő indulását, 26,3 százalék nyilatkozta, hogy támogatná szavazatával, s ugyanennyien nyilatkozták, hogy nem támogatnák, 37,7 százalék bizonytalan volt.
A lakosság több mint fele, 50,9 százalék Aleksandar Vucic miniszterelnököt és a Szerb Haladó Pártot támogatja, derült ki a Faktor közvéleménykutató intézet áprilisi felméréséből. Második helyen a koalíciós társ szocialisták állnak 12,3 százalékkal. Harmadik helyen a háborús bűnök vádja alól nemrég felmentett egykori csetnikvajda, Vojislav Seselj Radikális Pártja áll 7,8 százalékkal. Az előző választáson még két kisebb párttal koalícióban indulva 2 százalékot értek el a radikális nacionalisták.
A vajdasági tartományi választások győztesének is a haladók ígérkeznek, Vucicékat a régióban 41,2 százalék támogatja. A Pásztor István vezette VMSZ 8 százalékot remélhet.
Ez a felmérés azonban több intő jelet is a politikai döntéshozók elé tárt. Mindenekelőtt azt, hogy a vajdasági magyar felnőtt népesség közel fele nem, vagy csak kis mértékben érdeklődik a politika iránt és csupán 37 százalék vélekedett úgy, hogy van számára szimpatikus magyar párt Szerbiában, miközben 20 százalék rokonszenvez valamely szerb párttal. A legnépszerűbb magyar párt nyilván a VMSZ, hiszen valós alternatívája januárban még nem is volt, ennek ellenére, csupán a magyarok 32,4 százalékának tetszését nyerte el, a korábbi kis pártokra mindössze 4,6 százalék voksolt volna. A kisebbségi választási fegyelmet bizonyítja, hogy mindenek ellenére 72 százalék jelezte választási szándékát, s egyelőre nem tudni, miként befolyásolja mindezt a Magyar Mozgalom kizárása a versenyből. A felmérés szerint 32,5 százalék azok aránya, akik magyarként a VMSZ-ben látták az egyedüli lehetséges alternatívát, 20 százaléknak nem igazán szimpatikus, de magyarként rájuk szavaz, és 8,1 százalék azok aránya, akik támogatást, munkahelyet remélnek a párt győzelme esetén.
Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett a VMSZ jelenlegi politizálásával, a válaszadók 5,2 százaléka válaszolta, hogy teljes mértékben, a válaszadók 22,9 százaléka inkább elégedett, 27,5 százaléka inkább nem elégedett, 18 százaléka egyáltalán nem elégedett. Mivel a VMSZ-el szembeni elégedetlenség egyik fő oka épp a párton belüli demokrácia hiánya (csupán a magyar választók 5,5 százaléka vélekedett úgy, hogy a VMSZ politizálása teljes mértékben demokratikus), s erre való hivatkozással váltak ki az MM tagjai is, valószínűsíthető, hogy a mozgalom kizárása az országos választási versenyből mind köztársasági, mind tartományi szinten némiképp megrengeti a VMSZ-be vetett bizalmat, annak ellenére, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra nézve, hogy Pásztoréknak bármi köze lenne a történtekhez.