Nem a Századvég kormányozza az országot, hanem Orbán Viktor kormánya - mondta Lázár János a Kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért építettek stadiont, amikor a kormánypárti intézet felméréséből az derül ki, hogy az emberek nem akartak stadionokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a most nyilvánosságra kerülő Századvég-elemzések cáfolják azt a feltételezést, hogy a kormány ne rendelne döntés-előkészítő tanulmányokat. A kormány előkészítette döntéseit, felmérte azok következményeit - jelentette ki Lázár. Mindez azért érdekes, mert politikai öngyilkosságként jellemezte a közmédia átalakítását kutatásaiban a Századvég.
A VS.hu által kiperelt, 4,1 milliárd forintért megrendelt dokumentumokban gyakorta emlegették totális kudarcként, és kínos költekezésként a megújult állami média működését. Legnagyobb problémaként a hírhamisítást, s az azzal járó presztízsveszteséget emlegették: a 2012 első negyedévét összefoglaló kutatásban hosszasan értekeztek arról, hogy mekkora károkat szenvedett a Magyar Televízió a 2011 végi képhamisítási üggyel - ekkor takarták ki Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét a híradóból. A szakmai ügy politikai botránnyá dagadt miután kiderült, a hamisítás felső utasításra történt. A közmédia renoméját tovább rontotta, hogy fél éven belül másik botrányos manipulációja is volt: 2011-ben az MTI hírcentrum akkori szerkesztője, Papp Dániel manipulatívan vágott össze egy Daniel Cohn-Bendit EP-képviselővel készült anyagot. A Kúria szerint is hírhamisító Pappot később a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírfőszerkesztőségének vezetőjévé nevezték ki.
A Századvég szerint a kormány kommunikációja sem volt a helyzet magaslatán, hisz az MTVA végig szakmai hibát emlegetett, miközben egy "teljesen laikus ember is tudja, hogy a rögzített, kész képi anyag átformálása szándékosságot feltételez". A legnagyobb hiba mégis az volt, hogy Szabó László akkori kommunikációs igazgató az utasítást végrehajtókat vonta felelősségre, holott teljesen nyilvánvaló volt, hogy az anyagokat nem maguktól másították meg. A történtek után az integrált közmédiát nem műsorai tényleges színvonala, hanem a romlást hangsúlyozó politikai kommunikációs üzenetek és események alapján ítélték meg a választók. A botrányok még a fideszes tévénézőket is zavarták, a lakosság pedig úgy látta, hogy a közmédiát azért reformálták meg, hogy érvényesítse a hatalom érdekeit.
Még pazarlóbb közmédia
Az MTVA felelőtlen gazdaságpolitikájára is több ízben rávilágítottak: a második Orbán-kormány előtt évi 53 milliárdból üzemelt a Fidesz szerint akkor pazarló közmédia, "2012-ben az MTVA egy több mint 500 fős leépítést követően is 77 milliárd forintot költhetett magára, vagyis a takarékosság jegyében összevont állami médiacsoport másfélszer annyi forrásból gazdálkodhatott, mint két évvel ezelőtt". Emellett az MTVA Kunigunda úti székházára felvett 63 milliárd forintos hitelt is nehezen magyarázhatónak ítélték. A közmédia összevonásakor a munkavállalók körében uralkodó bizonytalanságot a Századvég szerint az MTI beolvasztásával oldani lehetett volna, mert a gyártás és a műsorszolgáltatás, vagyis a jogosítványok és a felelősségek az MTVA-ban összpontosultak volna. Ehhez azonban át kellett volna írni a médiatörvényt, ám szerintük mire átfutna a módosítás, és felállna a centrális-médiarendszer már késő lenne: "ezen a ponton pedig a törvényalkotói felelősség kérdése is óhatatlanul felmerül" - vélekedtek. Külön kiemelve "leküzdhető gyengeségnek" nevezték, hogy az előnyös törvényváltozásokat és a közmédia-rendszeren belüli előrelépéseket az állam nem kezeli sajátjaként, "ekképpen könnyen lemond arról a bezsebelhető politikai haszonról, amire pedig olyan nagy szüksége van".
FOTÓ: Népszava
A Századvég 2012-ben Várhegyi Attila MTVA-n belüli koordinációs munkájában látta a megoldást az anomáliák feloldására, mert a Fidesz korábbi pártigazgatója "szavatolja" a Miniszterelnökség és az állami média közötti információáramlást. A 2002-ben hűtlen kezelésért elítélt Várhegyi Prestige Média Kft. nevű cégével vélhetően ennek hatására hivatalos tanácsadói szerződést is kötöttek 2012-ben. A céget egyébként 2007-től számos fideszes önkormányzat - köztük a 2014-ig Lázár János vezette hódmezővásárhelyi - alkalmazta tanácsadóként.
Tovább szórják a pénzt
Orbánék 2011 és 2016 között több mint 600 milliárd forintot öltek az állami médiába. Tavaly az állam átvállalta az MTVA 40 milliárdos adósságállományát annak ingatlanjai fejében, így összesen több mint 120 milliárdba került az adófizetőknek a közmédia 2015-ben. A Századvég intelmei óta a Fidesz ismét képes volt választást nyerni, és a közmédia is hatalmasat változott a harmadik Orbán-kormány alatt. Polyák Gábor szerint az MTVA 2015 óta egyértelműen erősebb és befolyásosabb, mint valaha, hiszen az alap dönt a költségvetés elosztásáról. A csatornák terén is jelentős átalakítás ment végbe: az M1 tisztán hírcsatornává vált, minden egyéb, nem hírműsor más adóra került. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az új M1 tavaly márciusi "legendásan sikeres" indulása kapcsán megjegyezte, hogy csupán egy hírcsatornával nem lehet választást nyerni. Orbánék pedig egyértelműen fölülbecsülték azt a réteget, amelyet érdekelhet az új állami hírtévé; hiszen egy hírcsatorna a közönség csupán 3-5 százalékát érdekli. "A menekültválság kapcsán a köztévében megtapasztalhattuk, hogy mit gondol a politika a menekültekről. Elképesztő volt látni, ahogy a híradóban már szemrebbenés nélkül hamisítanak híreket, használnak olyan felvételeket, amelyek nem is az adott helyszínen, az adott időben készülnek" - emlékezett vissza a szakember. Hozzátette, a ciklusban a közmédia nyersen a Fideszt közvetítő intézménnyé vált.
Sport és a többiek
A tavalyi átalakulás során elindult a sport tematikájú M4 Sport is, amelyre szintén milliárdokat költöttek - például csak a jogdíjakért csaknem egymilliárdot fizettek. (Az adó vezetését a napokban megint újjászervezik.) Tervben van az M5 és az M6 csatornák elindítása, amelyek éves költségét 14-15 milliárd forintra becsülte korábban a Népszabadság. Polyák úgy látja, hogy semmilyen érdemi kontroll nincs a csatornák indulása fölött: "elvileg a Médiatanács dönthet ezekről, de az általunk megismert döntések alapján ezek semmitmondó, formális határozatok, amiket nem alapoz meg sem gazdasági, sem a közmédia feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai elemzés". A médiajogász hozzátette, szerinte láthatóan nincs anyagi fedezet az újabb és újabb csatornák elindítására, illetve ha van, akkor azért, mert számolatlanul ömlik bele a közpénz. Miközben burjánzanak a közmédián a csatornák, a műsorgyártásra továbbra sem juthat elég keret: "az MTVA látogatóközpontját ma is Süsüvel meg Mazsolával reklámozzák, hiszen azóta nem készült új gyerekműsor" - példálózott hozzátéve, ez egyértelműen a felelőtlen és koncepciótlan működés bizonyítéka.
Az új adók mellett idegen nyelvű hírműsorok is indultak, éjfél után angolul, oroszul, kínaiul és németül is elmondják a napi híreket. Polyák szerint ezek közül az angol nyelvű hírműsornak elvileg lenne létjogosultsága, az lehetne a magyarországi hírek forrása külföldön: "már ha a magyar állami televízió ezt feladatának érezné. Most valószínűleg az a küldetése ennek a híradónak, hogy ellensúlyozza a Magyarországról megjelent kritikákat, azaz külföldre irányuló propaganda". Érdekes, hogy az MTVA sajtóosztály nem tudta pontosan megmondani, mennyibe kerülnek az idegen nyelvű hírműsorok, mert mint írták, ezek költségvetéséről nem készült külön kimutatás. Az olimpiai közvetítések megszervezésével kapcsolatos kérdéseinkre pedig hetek óta nem kapunk választ.
