Bemutatták a 2024-es olimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját. A logó meghatározó elemei a Szabadság-szobor, a víz és az olimpiai öt karika, utóbbi azonban nem a klasszikus formában, hanem „újraértelmezve” jelenik meg. A szimbólum a frissebb, fiatalosabb, kreatívabb olimpia koncepciójára kíván utalni – írja az MTI.
Erre jönnek a fanyalgók, a dühös-röhögő tömegek, és elrontják az örömöt, amit afölött kellene éreznünk, hogy a leadási határidő után alig pár héttel már kész is az embléma.
Pedig igazán ki akartak tenni magukért. A ceremónia után egy molinón a Lánchíd oldaláról is leengedték a logót. Csak a logó nem akart lógni, mert hej, Dunáról fújt a szél. Az viszont megnyugtató, hogy ezért 40 percre leállíttatták a nemzetközi hajóforgalmat.
A lényeg: sikerült százszor is elmondani, hogy hazánk, kivált a kormányzósági székhely a boldogság szigete. „Budapest a szabadság, a megújulás városa, s most reneszánszát éli” – csoda hogy bele nem berregtek a beszédbe a láncfűrészek szerte a főváros parkjaiból.
És akkor a logóról. Portálunkon is megtekinthető az ábra, melyről legtöbbeknek egy jókora pénzesőben fürdő jelképes alak jutott eszébe. Mások a már most szétesett pesti olimpia magyaros szimbolikáját látják a tojásdad színcsomóban. De legitim értelmezés az is, hogy egy kvótamigráns látható rajta, amint épp felrobbantja magát az öt karikával.
Vitatkozunk még majd erről eleget, de a legszomorúbb, hogy a 200 pályamű közül ez bizonyult a legjobbnak. És, hogy Schmitt Pál avathatta föl.
