Csak látszatcselekvésnek tűnik az a kormányzati bejelentés, hogy megalakult a Belügyminisztériumon belül az a koordináló munkacsoport, amelynek feladata a nemzetközi forrásokból felszínre került offshore-ügyek magyar vonatkozásainak vizsgálata. Ez a munkacsoport koordinálja az egyes belügyi szerveknél létrejött nyomozócsoportok tevékenységét és kapcsolatot tart más minisztériumok ez irányú tevékenységét végzőkkel - így szól a munkacsoport létrejöttét indokló közlemény.
A vizsgálatok megindítása már aktuális volt, hiszen Orbán Viktor kormányfő hétfőn jelentette be a Parlamentben a nemzetbiztonsági kabinet döntését ismertetve ennek megindítását, azzal, hogy egyenként kell átnézniük az egyes ügyeket. Ugyanakkor a munkacsoport kizárólag a Direkt36 oknyomozó újságírócsoport közremüködésével nyilvánosságra hozott úgynevezett Panama papírokra terjed ki. Az állami televízió Híradója bemutatott egy olyan Európa térképet, amelyről az volt leolvasható, hogy Magyarországon 90 cégről, 140 offshore-részvényesről és 18 kedvezményezettről vannak adatok a Panama-papírokban.
Az amit az újonnan létrehozott munkacsoport vizsgál csak a jéghegy csúcsa - mondta érdeklődésünkre Szanyi Tibor. Egyetlen ország, egyetlen ügyvédi irodájának még csak nem is az összes offshore-ral összefüggő dokumentuma került nyilvánosságra Panama-papírok néven. Ez olyan, mintha egy kulcslyukon belesve a látottakból messzemenő következtetéseket próbálnánk levonni- tette hozzá. (Az Európai Parlament szocialista képviselője napjainkban kiemelten foglalkozik az offshore kérdésével, ugyanis megbízást kapott arra, hogy ő legyen az uniós intézmény 2015. évi versenyjogi jelentésének főtárgyalója.)
Szanyi Tibor szerint a mostani kiszivárogtatás egyértelműen manipulatív, hiszen a nyilvánosságra került adatok kizárólag Európára vonatkoznak, amely felveti annak a gyanúját, hogy amerikai megrendelésre készültek. Kizártnak látszik, hogy egy közép-amerikai ország cégének ne lettek volna Egyesült Államokbeli ügyfelei. Igaz - emlékeztetett a politikus -, hogy az Európából elindult úgynevezett Luxleaks-botrányban - az IKEA kivételével - csak amerikai cégek voltak a kipellengérezettjei, például a McDonald's vagy a Chrysler.
Magáról az offshore-zásról Szanyi Tibor elmondta: általános gyakorlat, ha valakinek mondjuk van 100 ezer eurója, akkor már elkezd gondolkodni azon, hogy melyik adóparadicsomban érdemes elhelyezni az átmenetileg szabad pénzeszközeit. Ezek mondjuk egy építőipari cég befektetéseiként visszatérnek az országba, de az adóparadicsomban, mondjuk éppen Panamában adóznak. Vannak legális offshore cégek, amelyeknek végső kedvezményezettje ismert, ezekkel nincs semmi gond. Szinte nincs olyan jelentős magyarországi vállalkozás, legyen az a Mol, az OTP vagy a Pick, amelynek ne lennének offshore leányvállalatai. Ezek azonban legálisan működnek. Vannak azonban olyanok, akik eltitkolják, hogy van részesedésük valamely adóparadicsomban bejegyzett cégben. Ebből Szanyi Tibor azt a következtetést vonta le, hogy a magyar nemzetgazdasághoz kapcsolódó jelentős vagyon nem Magyarországon adózik.
Mindezt figyelembe véve a szocialista képviselő a magyarországi vizsgálóbizottság tevékenységét manipulatívnak tartja, amely politikai sugallatra még a "fehér" vagy "szürke " cégeket is "feketére" festheti.
Erre utalt Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője is egy tegnapi tévéinterjúban, ahol vizsgálóbizottságokról úgy vélekedett, hogy mindez porhintés, hiszen - megfogalmazása szerint - "az offshore-lovagok jelenleg is ott garázdálkodnak az államkassza körül, ezért nincs pénz az oktatásra és az egészségügyre".
Egyébként az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a Szocialisták és Demokraták frakció kezdeményezésére a képviselők külön vitát tartottak a "Panama-papírok" néven ismertté vált offshore-botrányról, s ennek keretében szintén a szocialisták javasolták egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.
