Újra kinyithatnak a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek is, a nagy kérdés csak az, mikor? A törvényt még alá kell írnia Kövér Lászlónak, az országgyűlés elnökének, majd azt követően Áder János államelnöknek is, s csak azután léphet hatályba a jogszabály. Ez eddig nem történt meg, így egyre fogy az az idő, amíg a láncok fölkészülhetnek a legközelebbi, április 17-i nyitásra. Pedig számos akadályt kellene legyőzni.
A boltok számára egyik égető kérdés, hogy lesz-e elegendő munkavállaló, hiszen tavaly a KDNP javaslata alapján elfogadott vasárnapi boltzár bevezetését követően becslések szerint mintegy 1500 részmunkaidős nyugdíjast, kismamát és diákot küldtek el a cégek, akik jellemzően hétvégén dolgoztak. Az alkalmazottak közül, főleg a szakképzettek, mint a hentesek, sokan elmentek külföldre, vagy más területekre.
Van azonban más is, ami türelemre inti nemcsak a cégeket, de a vásárlókat is. A kereskedelemről szóló törvény alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejének változásait az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Ez önmagában gyorsan teljesíthető feladat, de azért okozhat némi galibát, ha a friss törvény pénteken jelenne meg a közlönyben és szombaton lépne hatályba. Az önkormányzatok ugyanis csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentést fogadhatják el, így nekik is meg kell várniuk a boltzár törlését elrendelő törvény hatálybalépését - foglalta össze a következő akadályt a Blokkcom szakportál.
Előfordulhat, hogy a boltos a vasárnapi nyitáshoz a már nála dolgozók közül csoportosít át munkaerőt. Ám ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak, mivel a munka törvénykönyve szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Az április 17-i vasárnapi beosztáshoz már közölni kellett volna az új munkarendet, de hát ehhez is hatályos jogszabályi háttér kell.
A törvény szerint a munkáltató ugyan az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény vetődik fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ez a lehetőség azonban nem a vasárnapi munkavégzéssel összefüggésben született, így nem is alkalmazható rá - nyilatkozta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
A szakszervezet már a törvény elfogadásakor, kedden tiltakozott a vasárnapi nyitva tartás minden szakmai egyeztetést mellőző, a politikai veszteség miatti félelemtől vezérelt döntés ellen. Az érdekvédelmi szervezet elnöke lapunknak elmondta, kezdeményezik a Magyar Szakszervezeti Szövetségen keresztül sürgősen kezdődjenek egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) között. A követelésnek súlyt adhat kereskedelmi dolgozóknak a most vasárnapra, április 17-én 14 órára tervezett demonstrációja. Sáling József a Népszavának elmondta, felveszik a kapcsolatot más szakszervezetekkel is, például a közlekedési ágazat képviselőivel, hogy kölcsönösen támogassák egymás akcióit. A KASZ petíciót kíván átadni a szaktárcának, amelyben egyebek mellett a munka törvénykönyvének módosításáról, így a vasárnapi bérpótlék 100 százalékra emeléséről is tárgyalni akarnak.
A jelenlegi létszámmal, pótlékokkal, illetve munkaidő beosztási szabályokkal nem lehet a vasárnapi nyitva tartást megvalósítani a szakszervezeti vezető szerint.
A KASZ a munkaadókkal is egyeztetni szeretne, de vállalati alapszervezeteiket is arra kérik, kezdeményezzenek ők is tárgyalásokat helyi szinten a vasárnapi nyitva tartás okozta létszám- és munkaidőbeosztás változások tisztázására. Gondot okozhat az is, hogy több helyen a vasárnapi pótlékot beépítették az alapbérbe, míg máshol szombati pótlékot vezettek be mondván, hogy szombaton hosszú műszakot teljesítenek a dolgozók. Ezt a helyzetet is rendezni kell hiszen a bércsökkentésbe nyilván sem a dolgozó, sem a szakszervezet nem megy bele. Sáling hozzátette, a vasárnapi pótlék ha 50 százalék maradna, átlagosan 2 ezer forint többletjövedelmet jelentene dolgozónként. A szakszervezet azt is el szeretné érni, hogy legalább két vasárnap legyen pihenőnap, de tárgyalási alapnak tekintenék, amit a munkáltatók vetettek föl, hogy a maradék két vasárnap közül az egyiket a munkavállaló önként választhassa, a másikat viszont a cég jelölhesse ki. A KASZ felmérése szerint a legtöbb kiskereskedelmi cég május 8-án nyitna ki először újra vasárnap.
