Nem lesz szükség célszalagra
Mint az igazságügyi tárca parlamenti államtitkárának expozéjában elhangzott, fontos előrelépés a népszavazás intézményének szabályozásában, hogy lehetővé válhat a párhuzamos aláírásgyűjtés. Völner Pál kifejtette, hogy a továbbiakban nem a kérdés benyújtásának sorrendje, hanem az aláírásgyűjtés gyorsasága, sikeressége lesz a fő szempont. A hatályos szabályozás szerint nem nyújtható be azonos kérdés a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a jogorvoslati határidők leteltéig vagy a Kúria jogerős döntéséig. Az államtitkár szavai szerint februárban két párhuzamos kezdeményezés is volt, amihez több jogorvoslati eljárás kapcsolódott, és fontos, hogy ne ismétlődjön meg ez az eset. Emiatt kérték az NVB-t, hogy tegyen javaslatokat a változtatásra.
Elmondta azt is, hogy egy kérdés első benyújtóját tájékoztatni kell arról, ha a későbbi, azonos témájú kérdést hitelesítettek, emellett nyilvántartást kell vezetni a valasztas.hu honlapon a kezdeményezésekről. Hozzátette: a kormány vagy a köztársasági elnök nem kezdeményezhet referendumot olyan ügyben, amelynek kérdését már jogerősen hitelesítették. Az államtitkár változásként számolt be arról is, hogy az NVB által kiadott, egyedi azonosítóval ellátott íveken lehetne támogató aláírásokat gyűjteni. Ezt azzal magyarázta, hogy azok egységes formában jelennek meg, szkenneléssel könnyen feldolgozhatók, adatvédelmi szempontból pedig garancia, hogy az ívekkel el kell számolni a folyamat végén. Az új szabályokat a folyamatban lévő kezdeményezésekre is alkalmazni kell.
Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka jelezte: a nagyobbik kormánypárt támogatja a javaslatot, mert a módosítást korrektnek tartják, amely orvosolja a gyakorlatban nem egyszer előforduló problémákat.
MSZP: "felemás" a javaslat
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint a kormányzati javaslat azért felemás, mert kizárólag a benyújtási versengés kérdését oldja meg. A szakpolitikus ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy a módosítás a benyújtási moratórium szabályain jelentősen enyhítene, azt azonban kifogásolta, hogy a népszavazási kérdésnek nem a választópolgár számára, hanem a jogalkotó számára kell egyértelműnek lenni. Bárándy garanciális szabályokat hiányolt a módosításból és elfogadhatatlannak nevezte a Kúria 90 napos döntési határidejét, mert vitás esetben a Kúria döntéshozatali sebessége döntheti el, ki élvez előnyt az aláírásgyűjtés szempontjából a párhuzamos kérdések közül.
A demokráciát ismét súlyos csapás érte
Az MSZP vezérszónoka beszédében kiemelte: a mostani javaslat marginális kérdés ahhoz képest, hogy a közvetlen demokráciát ért legsúlyosabb csapásként a kormány korábban megváltoztatta a népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó szabályokat. Bárándy Gergely ennek visszaállítását követelte, mert szerinte praktikusan alig van arra remény, hogy érvényes és eredményes legyen a mostani szabályok szerint egy népszavazási kezdeményezés, valamint javasolta a népi kezdeményezés intézményének visszahozását is. A politikus kitért arra is, hogy a kormány az MSZP vasárnapi boltzár eltörléséről szóló kezdeményezését minden áron meg akarta akadályozni, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság hathatós segítségével, a folyamat "legalja" pedig az volt, amikor a "Fidesz egyik alelnökéhez köthető kopasz verőemberek" akadályozták meg Nyakó István szocialista politikust abban, hogy benyújtsa kezdeményezését. Szerinte, ha ez nem történik meg, akkor ez a javaslatot nem nyújtják be, holott az NVI vezetője már hosszú ideje elmondta, milyen problémák vannak a népszavazással kapcsolatban.
LMP: pusztán politikai kármentés zajlik
Schiffer András (LMP) is puszta politikai kármentésnek ítélte a javaslatot, hangsúlyozva: még mindig választ vár arra, hogy kerültek huligánok a választási irodához. Mint a politikus hangsúlyozta: a jogszabály "ráncfelvarrása" nem teszi meg nem történtté a februári eseményeket. Bár több elemében Schiffer András is előremutatónak ítélte a változtatást, az szerinte még az NVI elnökének javaslatait sem vette figyelembe maradéktalanul. Már az aláírásgyűjtés alatt sem kellene lehetőséget biztosítani a kormánynak vagy az államfőnek a trükközésre, arra, hogy népszavazást hirdessenek. A javaslat csak akkor felehet meg az alkotmányossági követelményeknek, ha a moratórium kihirdetésével szemben lehetőség lesz jogorvoslatra - szögezte le az LMP társelnöke, aki a jelenlegi szabályokat indokolatlanul szigorúnak ítélte a helyi népszavazások esetében, és a népi kezdeményezés intézményének visszaállítását is szorgalmazta. Bírálta a kormányoldalt azért is, amiért szerinte független szakértőként is pártaktivistákat küldött kilenc évre a Nemzeti Választási Bizottságba, ezért mandátumukat négy évre csökkentené az LMP.
Ezután Latorcai János alelnök az általános vitát lezárta, majd jött a postatörvény.
MSZP: a kormányoldal a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni
A szocialista Tóth Bertalan szerint a kormányoldal a megmagyarázhatatlant próbálja megmagyarázni, az előterjesztés ugyanis szerinte hivatalok bezárását és postások elbocsátását eredményezi majd, és egy jól azonosítható fideszes érdekkört, az FHB-csoportot támogatja. Szerinte a posta és a kormányzat adatokat tart vissza, így nem biztosítja a lehetőséget az ellenzék számára az érdemi párbeszédre. Az nem igaz, hogy a posta ne kapott volna állami vagy uniós támogatást, üzemi eredménye a szerinte összesen 14 milliárd forintra tehető támogatások ellenére elmarad el a 2010 előttitől, miközben 3500 embert is elbocsátottak. Megjegyezte: mindezért a menedzsmentet fizetésemeléssel honorálták, ami miatt bérfeszültség alakult ki.
Bírálta azt is, hogy a posta évek óta nem folytat közbeszerzést, és feltette a kérdést: miért a 10 ezer fős településeknél húzták meg a határt? Rámutatott: 1300 hivatal kerülhet szóba, ami több ezer ember munkáját érintheti. Nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetett azzal kapcsolatban, ha a pénzintézetek a postával azonos informatikai rendszert használhatnak - tette hozzá Tóth Bertalan.
A kabinet indoka: ésszerűbbé tennék a Magyar Posta működését
Az előterjesztő Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a vitát megnyitó expozéját azzal indokolt: a kormány célja, hogy ésszerűbbé tegye a Magyar Posta működését. A Ház előtt fekvő törvényjavaslatnak a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó pontja - ismertette - annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a Magyar Posta átadhassa pénzügyi intézményeknek ügyfelei kiszolgálását. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta az államtitkár, hogy csökken a kereslet a hagyományos postai szolgáltatások - például a levélküldemények feladása - iránt, továbbá a postai liberalizáció kihívására is választ kell adni.
A tervezett változtatás lényege ezért az, hogy ott, ahol rendkívül alacsony a postafiók kihasználtsága, postai szolgáltatást végezhetnének a postával erre szerződött pénzügyi intézmények, leginkább takarékszövetkezetek. Erre a tízezernél kevesebb lakosú településeken lenne lehetőség az indítvány értelmében. Németh Lászlóné közölte: ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást, megkezdik az érintett postafiókok feltérképezését, ahogyan azt is, hogy mely hitelintézetekkel lehetne megállapodni. Megjegyezte végül, hogy az előterjesztés része a látássérültek által ingyenesen feladható küldemények körének bővítése is, valamint az együttműködés megteremtése az elektronikus közigazgatással.
