Ahogy korábban is beszámoltunk róla, Kósa délután tovább magyarázta, miért is döntöttek úgy, hogy egy év után eltörlik a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást. A politikus szerint ha az Országgyűlés nem ezt a megoldást választja, akkor egy érvényes és eredményes népszavazás esetén három évig nem lett volna rendezhető a kereskedelmi dolgozók bérpótlékának ügye.
Ezt cáfolta a Népszavának Tóth Zoltán választási és közigazgatási szakértő, aki szerint a fideszes honatya állítása nem több kommunikációs blöffnél. A tartalmi kérdést kivéve, vagyis a vasárnapi nyitva tartást leszámítva, igenis lehet a jogszabályt módosítani akkor is, ha népszavazás dönt a változtatásról. Magyarán lehetne akár a vasárnapi bérpótlék mértékéről, vagy egyéb bérmegállapodásról is törvénymódosítást benyújtani az országgyűlés elé és arról szavazni. A szakember szerint a frakcióvezető és az államtitkár szándékosan nem a jogszabályok és a magyar nyelv értelméből indulnak ki, hanem a saját érdekeikből.
Tóth Zoltán is megerősítette, egyáltalán nem veszítette értelmét a népszavazás, mert így megakadályozható, hogy a kormányzat ismét bevezesse a vasárnapi boltzárat. A szakértő megjegyezte, 1989-ben a "négy igenes" népszavazás esetében háromról már törvény született, de éppen azért, hogy ne lehessen visszavonni azokat, mégis voksolhattak az emberek azokra a kérdésekre is.
A vasárnapi boltzár eltörléséről bővebben: Kőbe vésnék a boltzár eltörlését
