A tagállamok és a civil szervezetek képviselői kérdéseket tehetnek fel a jelölteknek, és ezzel a lehetőséggel élnek is, közölte tegnapi sajtótájékoztatóján a világszervezet közgyűlésének szóvivője. Dan Thomas elmondása szerint máris több mint ezer kérdés futott be a civil társadalmi szervezetektől, hetven országból.
Az eljárás a következő. A jelöltek mindegyike egy tíz perces bemutatkozó beszédet tart, ezt követően válaszol a neki címzett kérdésekre. Ez a választási módszer precedens nélküli, amelynek célja a maximális transzparencia biztosítása.
Eddig nyolcan nyújtották be jelentkezésüket, de a lehetőség a továbbiakban is adott. Amennyiben lesznek új jelentkezők, számukra is biztosítja az ENSZ a nyilvános bemutatkozás és a kérdésekre való válaszadás lehetőségét, hangsúlyozta a szóvivő.
A jelöltek többsége kelet-európai, így valós esély van arra, hogy az ENSZ következő főtitkára a régióból, netalán a Balkánról kerüljön ki. Eddig Igor Luksic (Montenegró), Irina Bokova (Bulgária), Antonio Gutteres, az ENSZ korábbi menekültügyi főbiztosa (Portugália), Danilo Turk (Szlovénia), Vesna Pusic (Horvátország), Natalia Gherman (Moldova Köztársaság), Helen Clark (Új-Zéland) és Srgjan Kerim (Macedónia) nyújtotta be jelentkezését.
Tegnap a montenegrói, bolgár és macedón jelöltet hallgatták meg. Ma a szlovén, horvát és moldáv bemutatkozás következik, csütörtökön pedig az utolsó két jelöltnek, az új-zélandinak és a macedónnak tesznek fel kérdéseket az érdeklődők.
Tegnapig heten hozták nyilvánosságra főtitkári elképzeléseiket, csupán Helen Clark nem tette meg.
Az ENSZ működését számos bírálat érte, elsősorban azért, mert a tagállamok többsége szerint a Biztonsági Tanácsnak, főképp annak öt, vétóval rendelkező állandó tagállamának (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) túlzottan nagy szerepe van a döntéshozatalban. Az ENSZ tagállamok száma 193.
