A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket.
Nemmel voksolt - a fideszes Szatmáry Kristóf mellett - a KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter, frakciójának többi tagja - az igennel szavazó Seszták Miklós és Simicskó István kormánytagokon kívül - tartózkodott. A fideszes képviselők közül Balog Zoltán és Lázár János miniszterek közleményben tudatták, hogy meggyőződésük ellenére van a kormány szabad vasárnapot korlátozó javaslata, a voksolástól való távolmaradásuk nem szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök kérésére nem adtak le. Az ellenzék igen gombot nyomott, egyedül Szelényi Zsuzsanna független képviselő, az Együtt politikusa tartózkodott.
A parlament keddi döntésével a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti szabályokat állította vissza. Törvényben rögzítették, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedők állapíthatják meg figyelembe véve a vásárlási szokásokat, valamint a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeit.
A települések és a budapesti kerületek rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai, vagyis 22 és 6 óra közötti nyitvatartási rendjét.
A kiskereskedelemben dolgozó munkavállalóknak vasárnapi munkavégzés esetén ezentúl 50 százalék, munkaszüneti napon - továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnap - 100 százalék bérpótlék jár.
A vasárnapi pihenőnapot elrendelő törvény a most elfogadott módosítás kihirdetését követő napon veszti hatályát. A jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenésének függvényében az üzletek így akár már most vasárnap nyitva tarthatnak.
A vita a vasárnapi boltzárról - az eltörlésről szóló javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára arról beszélt, hogy a kormány annak idején - csupa altruizmusból - azért támogatta a szabályozást, mert egyetértettek az alapelvvel, hogy vasárnap senkit ne lehessen munkára kötelezni, de a kabinet számára is az kiemelt cél volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság nőjön, forgalom pedig a nagy cégek felől, a kisebb boltok felé terelődjön. Ezután megismételte a tegnapi bejelentés óta sokadszor halott adatokat, amelyek a kormány kommunikációja szerint mind azt támasztják alá, hogy remek ötlet volt a boltzár.
A Demokratikus Koalíció azt követeli a kormánytól, hogy kártalanítsa azt a 2500 magyar kisvállalkozót, akit tönkretettek a vasárnapi boltbezárással. Oláh Lajos sajtótájékoztatóján kijelentette: a Fidesz újabb politikai kudarcot volt kénytelen elkönyvelni azzal, hogy feloldják a boltzárat. Az emberek visszakapják a jogot, hogy szabadon dönthessenek a vasárnapjukról, de azok nem kapják vissza a megélhetésüket, akiknek a kisvállalkozásuk tönkrement a vasárnapi boltbezárás miatt. A KSH adatai szerint 2500 kisvállalkozás ment tönkre, ami tízezer foglalkoztatottat is jelenthet.
Csakhogy
Az eredmények ellenére vitán felül áll, hogy a szabályozás az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult, a törvényt sokan ellenezték és számos politikai szereplő akart politikai tőkét kovácsolni magának a kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi pihenőnapjából. Ez egy néppárti kormány, ami azt jelenti, hogy kabinet az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az emberek érdekében cselekszik - tette hozzá az államtitkár.
Majd Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka következett,
aki a társadalom szolidaritásának vereségét vélte felfedezni a vasárnapi zár kudarcában. Noha - és jött a vélhetőleg a kormány-, illetve a Fidesz valamennyi megszólalójára érvényes kötelező penzum az eredményekről: noha az elmúlt egy év minden szempontból az előterjesztőt igazolta, egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni és 5 százalékot meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament önkorrekcióra kényszerül, mert a társadalom szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem lehet vasárnap vásárolni.
A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a népszavazás okafogyottá vált és jogilag is lehetetlen. A bérpótlékokra vonatkozóan kiemelte: a Fidesz a pótlékok felemelését támogatja és erről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel.
MSZP: a kormány visszavonulót fújt, a kormányhoz köthető senkiházik pedig hülyének nézik az embereket
Lukács Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: ha pártja nem viszi végig kezdeményezését, akkor a kormánynak esze ágában sem lett volna visszavonni a szabályozást. A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a népszavazást. A Nemzeti Választási Irodánál történtekre utalva kiemelte: párttársát megakadályozták jogainak érvényesítésében, és az ügyben azóta sem jutottak semmire a hatóságok. A szocialista politikus szóvá tette, hogy miközben a kormány a munkavállalók védelmezőiként állítják be magukat, miközben a munkavállalók védelmezőiként állítják be magukat, a jogszabály visszavonásával a 100 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezést is hatályon kívül helyezik,
Bírálta azt is, hogy a kormány szétverte a munka törvénykönyvét és az érdekképviseleti jogok többsége a munkaadói oldalra került. A referendum költségeiről szólva azt mondta: valóban drága a népszavazás, de a demokrácia költségekkel jár, és az összeg lényegesen kevesebb, mint amivel a kormányhoz köthető senkiházik hülyének nézik az embereket. Lukács Zoltán utalva a kormány kommunikációjára, miszerint ők "meghallják az emberek hangját," közölte: egy spirálfüzetet tudna teleírni azzal, hogy miben kellene még meghallani a hangokat.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a szinte üres teremben az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila
Napirend előtt - A Felvidékről kitelepítettek emléknapja
Az elnöklő Lezsák Sándor azt mondta, a felvidékről kitelepítettek emléknapján, április 12-én azokra a magyarokra emlékezünk, akiket jogaiktól megfosztva, gyökereiktől elszakítva telepítettek át Magyarországra, és akik múltjukat hátrahagyva képesek voltak új életet kezdeni.
MSZP: pénz kell az egészségügyre
A kormány duplán is felmondta a szolidaritást az egészségügyben - erről Tukacs István beszélt. A szocialista politikus kifejtette: az emberek gyógyulásuk költségének 35-36 százalékát saját zsebből fizetik, rég nem ingyenes az egészségügy. Az állam emellett az egészségügyi dolgozókkal is felmondta a szolidaritást, pedig nekik azonnali fizetésemelés kellene, legalább 600 milliárd forintot kellene fordítani a területre.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint még az elmúltnyolcévezés még mindig elég válaszként egy ilyen valóban égető problémára: az MSZP-SZDSZ-koalíció mondta fel a szolidaritást a privatizációval, a több-biztosítós modellel- ezt felelte ugyanis a kérdésre. Igaz, azt is mondta, hogy folyamatos a párbeszéd a szakmai képviselőkkel, legutóbb februárban állapodtak meg a munka- és a pihenőidő szabályozásáról.
LMP: a kormány adófizetői pénzen tőkésíti fel oligarcháit
A kormány pénzügypolitikája egyetlen dologra épül: adófizetői pénzen feltőkésíteni az oligarcháit, ehhez az államadósság növelése sem elég drága - mondta Schmuck Erzsébet. A Lehet Más a Politika képviselője kiemelte: az EU statisztikai hivatala azt javasolja, hogy az Eximbankot is számítsák az államháztartási körbe, így - a bank hitelkihelyezései miatt - az államadósság sem 2013-ban, sem 2014-ben nem csökkent. Bírálta az MKB tervezett értékesítését, szerinte ugyanis az adófizetői pénzből rendbe tett bankot offshore hátterű kockázati tőkebefektetőknek akarják eladni.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány jelentős intézkedéseket hozott a bankrendszer átalakításáról, ez pedig a magyar emberek érdekét szolgálja. Majd itt is jött az ezek szerint még 2016-ban is ütősnek gondolt elmúltnyolcév: "2010 előtt az ország legyengült állapotban volt, a bankrendszer pedig külföldi tulajdonban, és rossz helyzetben voltak a devizahitelesek is." Az államtitkár azt mondta, statisztikai kérdésről folyik vita az Eurostattal, és hogyha a kormányzati szektorba kell sorolni az Eximbankot, akkor is csökkeni fog az államadósság.
