Az MNB által - mintegy 260 milliárd forintos alapítói vagyonnal, és mintegy 6,8 milliárd forintos ingatlanvagyonnal - 2013 decembere és 2015 decembere között létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány honlapján már olvashatóak azok, a mindmáig önhatalmúlag titkosnak minősített adatok, amelyeket az Alkotmánybíróság és a Kúria kötelező érvényű döntése nyomán nyilvánosságra kellett hozni. Nem meglepő módon a közzétett adatok meglehetősen hiányosak, úgyis mondhatnánk, hogy szelektáltak.
Az alapítványok vagyonának forrása eddig sem volt kérdéses: az MNB árfolyamnyereségéből származó közpénz. Az alapítványok a támogatásnál azonban csak intézményeket és a gazdasági társaságokat nevesítik, a magánszemélyeket már nem. Azt a legálisnak tűnő kiskaput használják ki, hogy a bíróságok szerint a személyes adat védelmére hivatkozva megtagadhatják az adatszolgáltatást. Így nem derül ki, hogy ki azok a szerencsések, aki 5 és 11 millió forintos ösztöndíjakat kaptak Cambridge-be, de ami talán még ennél is fontosabb, hogy mit is tanulmányoztak Angliában a Pallas Athéné jóindulatának köszönhetően.
A Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány 2013 óta 61,95 milliárd forintnyi alapítói vagyonnal gazdálkodik, amelynek összetétele 40,1 milliárd forint és 20 milliárd forintnyi euró, amelyért magyar állampapírt vásároltak. Emellett van a budai Várban egy 1,85 milliárd forint értékű ingatlanuk is, valamint az egykori Luxus-áruháznak is helyet adó, Vörösmarty téri Kasselik-Ház, amelynek egynegyede a PADA-é. Az alapítvány alapítói nyilatkozatában az szerepel, hogy körültekintő kockázatvállalás mellett, biztonságosan, a legmagasabb hozamra törekedve fektetik be a vagyonát. Eléggé nehezen követhető annak a három gazdasági társaságnak a működése is, amelyben a többi Pallas Athéné alapítvánnyal közösen van a PADA-nak részesedése.
Ezeknek a társaságoknak a működéséről viszont szinte semmit se lehet tudni, hívta fel a Népszava figyelmét Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezető-helyettese több pert is indított az MNB alapítványai közérdekű adatainak nyilvánossá tétele érdekében. Már van is jogerősen megnyert pere amelynek ítélete úgy szól, hogy az összes, az MNB alapítványai által megkötött szerződést nyilvánossá kell tenni, azoknak a kuratóriumi döntéseknek a jegyzőkönyveivel együtt, amelyek a döntések előzményeit is tartalmazzák. Ez azonban nem történt meg, vagyis a titkolózás továbbra is megmaradt - mondta a szocialista képviselő.
Mivel a pénzek felhasználása korántsem teljes, továbbra is fennáll az a gyanú, hogy mégis csak valamelyik magánalapítványnál landolhatott ez a tőke, hogy az MNB, bár közvetett úton, de továbbra is tulajdonrésszel bírjon a visszaállamosított, majd veszteséges portfóliójától megszabadított MKB Bankban. Az is az MNB önfinanszírozásának - egyébként az Európai Központi Bank által is megkifogásolt - egy sajátos módja, amikor a jegybank a saját maga által alapított alapítványok vagyonának egy részét a maga által kibocsátott állampapírokban helyezi el.
A PADA - a nyilvánosságra került adatok szerint - a közvetlenül felhasználható 20 milliárd forintjából március 22-ig mindössze 467 millióról írt alá támogatási szerződést, ami a teljes vagyonának mindössze egy százaléka.
A másik, az MNB által gründolt alapítvány Pallas Athéné Domus Concordiae (PADOC). Ezt 2014. március 19-én alapították és azóta 50,1 milliárd forintnyi alapítói vagyonnal gazdálkodnak, és vagyona hasonlóképen oszlik meg, mint a PADA-é.
A Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS) alapítvány 50,55 milliárd forintnyi alapítói vagyonnal gazdálkodik, amelynek összetétele 30,1 milliárd forint, 20 milliárd forintnyi euró és 450 millió forint értékű ingatlan. A Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) alapítvány 41,8 milliárd forintnyi alapítói vagyonnal gazdálkodik, a Pallas Athéné Domus Mentis (PADMA), pedig 31,9 milliárd forinttal.
A jegybanki alapfunkciótól a legtávolabb a Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO) alapítvány tevékenysége áll. Ebben ugyan "csak" 29 milliárd forint található, de feltehetően az utolsó fillérig feleslegesen. Alapító okiratában homályos utalás történik a kormány külgazdasági kapcsolataira, új piacokon új együttműködési terek és kapcsolatrendszerek kialakítására, különös tekintettel az ázsiai, távol keleti lehetőségekre a keleti nyitás politikája jegyében. Ugyanis "Magyarország számára nemzetstratégiailag fontos, hogy új alapokra helyezze viszonyát a világ különböző gazdasági és politikai aktoraival, különös tekintettel a keleti országokra, ugyanakkor meghatározó szereplővé tudjon válni egy közép-európai együttműködésben is." Ennél zavarosabb célmeghatározást nehezen lehetne találni - vélik a szakemberek.
