válság;görög kormány;hitelező trojka;Euklid Cakalotosz;

- Komoly viták Athén és a hitelezők között

Eredmény nélkül ért véget a hitelező trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) és a görög kormány hétfő hajnalig nyúló válságtanácskozása. Euklid Cakalotosz láthatóan kimerülten hagyta el a tárgyalások helyszínét hétfő reggel. Az Európai Bizottság a görög médiánál valamivel derűlátóbb nyilatkozatot adott ki, amely szerint „történtek előrelépések” a hétvégi megbeszélések során, de „a tárgyalások folytatódnak”.

Az egyik legnagyobb vita arról alakult ki, hogy Görögországnak 2018-ra 3,5 százalékos elsődleges, tehát adósság nélküli többletet kell felmutatnia. E kérdésben nem sikerült közös nevezőre a felek. Ebben a témakörben azonban a hitelezők sem egységesek. Miközben ugyanis az Európai Bizottság szerint reális cél a 3,5 százalék, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy véli, ennél alacsonyabb célszám lenne reális. A Bizottság szóvivője azt közölte, a hitelezők mihamarabb be akarják fejezni a vizsgálódást a görög reformokról, az azonban egyelőre kérdéses, hogy ez mikorra várható.

A tárgyalások során annyira bonyolult helyzet alakult ki, hogy hétfőn kora hajnalban a görög jegybank elnökét, Jannisz Szturnaraszt is meghívták a tárgyalásokra. Ő mintegy két órát tartózkodhatott a helyszínen, de nem nyilatkozott a megbeszélések alakulásáról. Nyilvánvaló, hogy továbbra is jelentősek a különbségek a hitelezők és a görög kormány képviselői között annak kapcsán, milyen intézkedésekkel kászálódhatna ki a válságból Athén. A vitás kérdések közé tartozik az elsődleges többlet mellett az adóemelések és a nyugdíjcsökkentés ügye.

2015 nyarán a hitelezők harmadik mentőcsomag odaítéléséről állapodtak meg Görögország számára, 86 milliárd euró értékben. Az országot akkor már a teljes pénzügyi összeomlás fenyegette, egy időre bezártak a bankok, s maximalizálták azt az összeget, amelyet a görögök egy nap felvehettek a pénzintézetekből. Ha ezúttal nem születik megállapodás a reformokról, ismét apokaliptikus napok előtt állhat Athén, hiszen nem kapja meg a harmadik hitelcsomag újabb hitelrészletét. Görögországnak júliusban kellene visszafizetnie egy 3,5 milliárd eurós hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Unió számára.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor derűlátóan nyilatkozott a tárgyalások kapcsán. Meggyőződését fejezte ki, hogy lehetséges a megállapodás Athén és a hitelezők között. „Megoldást fogunk találni” – jelentette ki a kereszténydemokrata tárcavezető a közszolgálati ARD televízió egy műsorában. Hozzátette, továbbra sincsen szó adósságelengedésről, hanem azt akarják elérni, versenyképesebbé váljon a görög gazdaság.

És ez a sokkoló szám csak Németországra vonatkozik. A Berliner Morgenpost című lap hétfőn kormányzati adatokra hivatkozva írta meg, hogy a  szövetségi belügyminisztérium a parlament (Bundestag) megkeresésére azt közölte: 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, és közülük 2171 került elő.  KATTINTSON A KÉPRE A TÖBBI FELVÉTELÉRT - FOTÓK: MATT CARDY/GETTY IMAGES